Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

A takarékosság jegyében indított kampány fenyegette a meglevő közegészségügyi létesítmények fennmaradását is. Erdős Renée, akkoriban jónevű írónő felszólalva a Stefánia védelmében tiltakozik az ellen, hogy a csecsemővédelem anyagi támogatását csökkentenék.

70 Erre válaszolva Johan tisztázza a Stefánia vitában támadt félreértéseket, 71 ugyanakkor ő is erélyesen fellép az egészségügy költségvetésének megnyirbálása ellen.

72 Követeli a meglevő pénz, munkaerő ésszerű felhasználását. Kimutatta, hogy ilyen jellegű munkákkal akkoriban 105 társadalmi alakulat foglalkozott. 1930. januárjában a Magyarság c. újság a „népjóléti luxusintézményeken" való takarékoskodásra szólít fel.

73 A kifogásolt „orvosi magaskultúrában" nemcsak a Halbiológiai Intézet, de az új Védőnőképző is beletartozott. Többen emeltek szót az OKI érdekében is: „A közegészségügy megszervezése is fényűzés már?", „Ne hagyjuk veszni a falu közegészségügyét". Ilyen és hasonló cikkek jelentek meg a harmincas évek elején.

74 1932-ben a Rockefeller Alapítvány rendkívüli segéllyel sietett az OKI segítségére.

75 Az OKI pénzügyi helyzetét javította a gyógyszer-törzskönyvezési díjak bevezetése is 1933-ban.

76 Végeredményben sikerült elérni, hogy a gazdasági válság nem állította meg a közegészségügyi munka fejlődését. Bár a társadalom anyagi segítőkészsége és képessége, ahogy már szó volt róla, a századeleji viszonyokhoz képest egyre csökkent, a közegészségügy anyagi terheit bizonyos arányban a két világháború közti időszakban társadalmi adakozásokból és alkalmi juttatásokból fedezték. Több kevesebb részt vállaltak ezekből az érdekelt települések hatóságai is. Az objektumok létesítésekor legalább a telek adományozását elvárták tőlük. A legelső egészségház Mogyoródon is ilyen közös hozzájárulásból épült. EREDMÉNYEK NÉHÁNY FONTOSABB TÖMEGES BETEGSÉG LEKÜZDÉSÉBEN ÉS NAGY JELENTŐSÉGŰ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN /. Tbc A húszadik század első felében a gümőkor halálozási aránya

77 a legtöbb országban kb. a felére csökkent. Nálunk 1901—10 között 10 000 lakosra 38, 1936-ban 16, 1937-ben 14,9 tbc-s halálozás fordult elő. Ez még mindig 12—13 ezer embert jelentett évente, az összhalálozás 10,5—11 %-át. 70 Erdős R.: Újság 1929. XII. 8. 71 Johan B.: Újság 1929. XII. 10. 72 Johan ft.: Pesti Hírlap 1929. XII. 3. 73 Magyarság 1930. jan. 4. 74 Új Nemzedék 1931. XI. 19.; Új Nemzedék 1931. XI. 29. 75 8 Órai Újság 1932. II. 18. 76 Gyógyáru Hírlap 1933. III. 21. 77 Johan B.: OH 1939. 5. 101.; Országh O.: Népeü. 1931. 1. 33.