Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére
amikor a javulás kétségtelen jelei kezdtek előtünedezni. Egyre sötétedő képet tártak elénk ezek a jelentések egészen az 1924. év végéig. Az 1000 lélekre eső élveszületések száma az 1922. évi 29,5-ről 26,3-ra csökkent, a halálozásoké állandóan 20 körül mozgott, s az ezen számok különbözetéből keletkező természetes szaporodási index 9,0-ról 6,2-re szállott alá." Számítottak rá, hogy a háborús idők nyomorúsága hat ki, és várták e káros tényezők hatásának megszűnését. Ez 1925-ben jelentkezett. Abban az évben 8599-cel több gyermek született és 27 317-tel kevesebb ember halt meg mint 1924-ben. 1927-ben már bízni lehetett a javuló tendencia tartósságában. AZ OKI ÉS AZ ÚJ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZET LÉTREHOZÁSA Scholtz Kornél fent idézett tanulmányában többek között említést tett az akkoriban létesített és létesítendő mintajárásokról is. Ezek a szervezési egységek a már életbe léptetett közegészségügyi reformtervezet 19 részei voltak. Ez utóbbi magában foglalta a 20-as évek közepére megérett, indokolt egészségügyi igényeket: a tisztiorvosképzés reformját, az OKI létesítését, az egészségügyi propaganda hatékonyabb folytatását, a védőnői intézmény kifejlesztését, az egészségügyi mintajárások szervezését. A követendő elveket és új gyakorlatot részben a külföldi példák inspirálták, részben a hazai realitások és a tudomány rangjára emelkedett modern közegészségügy alapozták meg. A kínálkozó külföldi példák között nagy hatással volt szakembereinkre Jugoszlávia akkoriban kialakított közegészségügyi szervezete. Erről több hazai tanulmány is készült. 20 A háború utáni jugoszláv Közegészségügyi Minisztériumhoz viszonylag igen sok intézet és szakember tartozott. A különösen magas háborús emberveszteségek és a pusztító népbetegségek alaposan indokolták az erélyes állami egészségpolitikát. 1924-ben az országgyűlés az évi költségvetés 3 %-át szavazta meg közegészségügyi célokra. Ezeknek az ügyeknek a vezetője és intézője az igen rátermett Stampar volt, akinek egyébként évtizedeken át jó kapcsolata volt a magyar szakemberekkel. Az egészségügyi minisztérium kórházi, hygienes és adminisztrációs osztályból állt. 1924-ben új központi hygienes intézet készült el, 80 laboratóriummal. Ez alá öt epidemiológiai részleg tartozott. Alacsonyabb, alárendelt szinten 22 bakteriológiai állomás működött közegészségügyi feladatkörrel. A létesítmények nagy gépkocsiparkkal, fürdő-fertőtlenítő járművekkel is rendelkeztek. Szigorú fertőzőbetegségbejelentési kötelezettség volt. A decentrumok a központtal szoros telefonkapcsolatot tartottak. A zárt, igen fejlett jugoszláv rendszer hibájaként rótták fel, hogy a többi orvosoktól elkülönül, ezért nem népszerű. Ami a hazai realitásokat illeti, az egészségvédelmi szervezetek és a szakemberhelyzet határozták meg a lehetőségeket. Egymás mellett működtek : a Járvány-Bakteriológiai 19 Melly J.: TVepe«. 1926. 24. 1466.; Gortvay Gy. : Afé/rcA. 1927. 16—17. 1087.; Weis L: Népeü. 1926. 21. 1207.; Zemplényi I.: OH 1927. 5. 133. (és viszontválaszok); Grósz E.: OH 1927. 6. 163. 20 Johan B.: OH 1925. 11. 224.; Fabritius K.: Népeü. 1927. 19. 1309.; Donhoffer Sz.: Népeü. 1925. 20. 660.
