Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A magyarországi orvostársaságok kialakulása és fejlődése a 19—20. században

Orvosok Segítő Egyesülete, 1920). A segélyező egyesületek az önkéntesség alapján létesültek, feladatuk elsősorban az alacsony nyugdíjjal vagy ilyennel nem rendelkező idős orvosok segítése volt. A befizetési összegtől függően e támogatást kiterjeszthették a családtagokra vagy a kiskorú árvákra is. E két Segítő Egyesület mellett továbbra is jelentősnek bizonyult a nagy múltra visszatekintő Budapesti Orvosi Kör és Segítő Egyesülete, bár az előbbiekhez képest létszáma és vagyoni helyzete erősen visszaesett. Ekkor már az Orvosi Kör tevékenységében inkább a tudományos jelleg domborodott ki, orvosi szakosztálya a havi előadó- és bemutató esteket már kéthetente rendezte meg. A tárgyalt korszakban mindtöbb olyan érdekvédelmi társulással találkozunk, amikor magángyógyintézeteket fenntartó orvosok és magánosok léptek szövetségbe. Ilyen volt például a Budapesti Orvosok és Betegellátók Szövetkezése (1927), a Magyar Magángyógyintézetek Szövetsége (1920), vagy a Magyar Orvosok Gazdasági Egylete (1926). 41 A magyar orvostársadalom érdekvédelmi szervezeteit elsősorban a szabad társulás jellemezte, így azok hatékonyságát ez jelentősen befolyásolta. A múlt század hetvenes éveitől napirenden volt az ún. kamarai javaslat, amely az ipari és kereskedelmi kama­rákhoz hasonlóan az orvostársadalmat egységes érdekvédelmi szervezetbe kívánta tömöríteni, hogy a kamara a közigazgatás és a törvényhozás minden szintjén egysége­sen képviselje szakmai és anyagi érdekeiket, etikai ügyekben magának tartotta volna fenn a döntés jogát. A javaslat végül 1936-ban valósult meg, amikor megalakult az Orvosi Kamara, de e folyamat részállomásaként szervezték meg az Országos Orvos­szövetséget is. A megalakult Orvosi Kamara kötelező tagsággal rendelkezett minden magyar orvos fölött és minden egészségügyi vagy orvosi kérdésben véleményező szer­vezetként lépett fel. Viszont az Orvosi Kamara szervezetén belül érvényesítette az 1939. évi IV. t. c.-et, amely vallási alapon tett különbséget tagjai között, rossz emléket hagyva tevékenységéről, politikai irányáról. Ez utóbbival kapcsolatban kell még megemlíteni a Magyar Orvosok Nemzeti Egyletét is (1919), amely elsősorban politikai szervezetként tevékenykedett, és a magyar orvostársadalom töredékét vonta csak be szervezetébe. 42 E szervezetek megalakításáért folytatott küzdelem, illetve azok műkö­dése, értékelése külön tanulmányt igényel. Zusammenfassung Die ersten medizinischen Gesellschaften mit wissenschaftilichen Zielsetzungen sind in der ersten Hafte des 18. Jahrhunderts in England, Frankreich und Deutschland zustande­gekommen. Mit Veranstaltungen wissenschaftlicher Vorträge und Herausgabe von Büchern und Zeitschriften wurden sie bald die wichtigsten Foren des medizinwissenschaftlichen Gesellschaftslebens. Die erste Proposition zur medizinwissenschaftlichen Gesellschaftsgrün­dung in Ungarn ist 1732 von Dániel Fischer verlautbart worden, aber weder diese, noch die darauffolgenden —• von Tersztyánszky, Winterl, Schraud — haben einen Widerhall gefunden. Die Gleichgültigkeit und der Mangel an Erlaubnis hat bis 1837 die Gründung der ungarischen 41 Kapronczay —Szemkeő i. m. 42 u. o.

Next

/
Thumbnails
Contents