Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A magyarországi orvostársaságok kialakulása és fejlődése a 19—20. században
A MAGYAR ORVOSTÁRSASÁGOK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A 19—20. SZÁZADBAN KAPRONCZAY KÁROLY—SZEMKEŐ ENDRE «A.z első, tudományos céllal létrehozott orvostársaságok keletkezésének ideje a 18. század első felére esik és elsősorban Angliában, Franciaországban és Németországban alakultak meg. Hamarosan az orvostudományi társasági élet legfontosabb fórumaivá váltak, hiszen a tudományos előadások rendezésén kívül folyóirat- és könyvkiadással is foglalkoztak, valamint jelentős könyvtárakat is szerveztek. Hazánkban az első orvostársaság-alapítási javaslat 1732-ben hangzott el, amikor Fischer Dániel (1695— 1746) kézsmárki orvos felhívással fordult a magyar orvosokhoz 1 , hogy a tudományművelésére alapítsanak társaságot és adjanak ki folyóiratot. Javaslata alig talált támogatóra, de hasonló sorsra jutott Tersztyánszky Dániel (1777), Winterl Jakab (1784) és Schraud Ferenc (1801) kezdeményezése is. 2 Később, 1825-ben a Helytartótanács Pest városának engedélyezte, hogy orvosi társaság működéséhez hozzájáruljon, ami végül a közöny miatt nem alakult meg. 1833-ban ugyan Kolozsvárott egy hasonló céllal szerveztek társaságot, amely magát Erdélyi Orvosegyesületnek nevezte, de működése nem volt folyamatos és tagjai nem orvosok, hanem polgári seborvosok és szülészmesterek voltak. A közöny és az engedély hiánya 1837-ig hátráltatta az első magyar orvostársaság megalakulását. Még 1837-ben Pacsek József mezőberényi orvos a Társalkodó című lapban a magyar orvosok elé a német orvostársaságok példáját állította követendő útnak, és ennek az évnek őszén megalakult a Budapesti Királyi Orvosegyesület, a pesti és a budai gyakorló orvosok tudományos társasága. 3 A hirtelen változásnak nemcsak a bécsi Orvosegyesület megalakulása és a gyakorló orvosok és az egyetem orvosi karának e'lentéte a dékánválasztás miatt volt az indítója, hanem a reformkor élénk társadalmi és politikai élete is. A kedvező körülmények ösztönözték a társasági élet minden formájának kialakulását, így az orvostársaságok létrejöttét is. Ugyancsak sürgető körülményként jelentkezett a gyakorló orvosok körében a szak1 Fischer Dániel: Epistola invitatoria eruditis Pannóniáé dicata, quoad Acta Eruditorum Pannonica, res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitantur. Brigae, 1732. 2 Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. Bp. Egyetemi Nyomda, 1936. 3 A Bp-i Kir. Orvosegyesület centenáris évkönyve. Bp. 1937.; Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A magyarországi orvos- és gyógyszerészeti társaságok kialakulása a 19. században. (Kézirat). 107.1. SOMKL 601—77.; Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: Az első magyar orvostársaságok. Orv. Hetil. 1977. 119. évf. 36. sz. 2164—66 1.
