Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Antall József—Kapronczay Károly: Toldy Ferenc az orvos

így beható elemzést adott Fejes Mihály egri orvos fürdőügyi és orvos-földrajzi írásáról,

44 Warga János „Vezérkönyv az elemi nevelés és tanirásra" című könyvéről.

45 A most tárgyalt korszakban Toldy Ferenc tollából az egyetlen eredeti orvosi közleménye az Atheneumban megjelent „A légmérések befolyása az újszülöttek halandóságára" címet viselő tanulmánya.

46 Toldy két francia orvos véleményéből kiindulva foglalkozott a csecsemők és kiskorú gyermekek hőszabályozásával és azzal a szokással, hogy téli időben hosszabb időre szabad levegőre visznek kisdedeket. Maga nem ellenzi ezt az eljárást, csupán — éppen a hőszabályozás életkori sajátossága miatt — a meghűlés veszélye miatt kívánja ezt korlátozni. Az ilyen eredetű betegségek következtében — Toldy Ferenc írása idején •— jelentős volt a gyermekhalandóság, éppen ezért óvta az anyákat, hogy gyermekeiket hosszabb időre a hideg levegőre vigyék. TOLDY FERENC ÉS AZ ORVOSTÁRSASÁGI ÉLET Toldy Ferenc ifjúkori nagy európai körútja alatt ízlelte meg Londonban, Párizsban, Genfben és Berlinben az orvostársasági életet, szerzett tapasztalatokat a különböző orvosi tudományos társaságokban folyó szakmai életről, és ebből elsősorban az ragadta meg, hogy milyen óriási jelentőséggel rendelkeznek az egyéni szakmai továbbképzés és a tudományos információcsere szempontjából. Főleg a párizsi szaktudományi társasági élet tett rá mély benyomást. Ennek során vásárolt magának sztetoszkopot, kért a párizsi akadémia ülésén a „füzedékből", amit később Budán betegein is eredményesen próbált ki. Valóban lelkes hívévé vált a tudományos társasági életnek, örömmel üdvözölt minden olyan kezdeményezést, amely ennek kialakítását célozta. Már az Orvosi Tár társszerkesztője volt, amikor széleskörű lapszerkesztői, orvosi és irodalomtörténészi munkája mellett időt szakított magának arra, hogy részt vegyen 1832 szeptemberében a Német Természettudósok és Orvosok Bécsben tartott X. Vándorgyűlésén.

47 Magyarországról és Erdélyből rajta kívül még 33-an vettek részt, és a vándorgyűlésről hosszú beszámolót közölt az Orvosi Tárban. A vándorgyűlésen maga is tartott előadást a helyes életrendről. Ebből a szempontból is korának gyermeke volt, hiszen a reformkor élénk társadalmi és politikai élete szinte magától kínálta a társulás gondolatát. Már megvált az Orvosi Tár szerkesztésétől és az egyetem rendkívüli tanára volt, amikor Pesten megalakult a Pest-Budai Kir. Orvosegyesület 1837. október 14-én. Toldy Ferenc kezdettől fogva támogatta a 16 pesti és budai gyakorló orvos kezdeményezését, hogy önmaguk továbbképzésére tudományos társaságot létesítsenek, bár az egyetem tanári kara egyetemellenesnek minősítette a szervezkedést. Toldy részt vett az 1837. december 2-án tartott alakuló ülésen,

40 de — éppen az egyetem álláspontja miatt — még nem kérte az alakuló társaságtól rendes tagságát. Az ala44 Fejes Mihály orvos doktor: Az egri fürdőkről orvosi és helyleírási tekintetben. Eger, 1839. 84. — Figyelmező, 1839. évf. 44. sz. 713—718. 45 Figyelmező, 1839. 42. sz. 683—688. 46 Atheneum, 1838. évf. 2. sz. 32. 47 OT 1832. VIII. köt. 67—72. 48 Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár. A Bp-i Kir. Orvosegyesület Levéltára. 1837— 1841. Ülésjegyzőkönyvek.