Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Antall József—Kapronczay Károly: Toldy Ferenc az orvos
után az újabb kor nagy fejlődését tárgyalta. Egyben rámutatott veszélyeire is. A lovagkor letűnésével elfeledték a „testgyakorlatok" szükségességét, elpuhultak és fényűzésben éltek az emberek. Idegen ételek és fűszerek divatja, a „kávé, tea, dohány használata" aggasztotta. Az orvostudomány összes eredményét fel akarta használni előadásaiban, „nem mellőzve a hasonszenves rendszer tiszta tapasztalásait sem." 36 A homeopátia — minden tévedése mellett — éppen a helyes táplálkozás és életrend népszerűsítése terén szerzett érdemeket. Székfoglalója után előadásait magyar és német nyelven tartotta : a magyar előadások hallgatóinak száma 20 és 36 között mozgott, míg a német nyelvűt általában 16—52 medikus látogatta. 37 Ez utóbbinál kell megjegyeznünk, hogy a német nyelvű előadások hallgatóinak nagy része sebész volt, akiknek többsége Galíciából jött Pestre tanulni. Miután előadásait 1834 után számtalan hallgatója lejegyezte és hasonló jellegű értekezések láttak napvilágot, nyomtatásban is kiadta előadásainak kéziratát a „Diétetika elemei" (Pest, 1839) címen. Könyve valójában dióhéjban írt egészségtan, amit „a hallgatók vegyültsége miatt igyekezett a szerző minél világosabban és némileg népszerűen megírni." A népszerű mód viszont nem jelentette, hogy műve nem volt tudományos feldolgozás. „Az alkalmatlan leírástól akarata a szerző, hallgatóit felszabadítani, midőn leckéi fonalát sajtó alá bocsátá". Két fő részre osztotta művét, mivel korának terminológiája szerint az emberi élet megnyilatkozásai is kétfélék: egyrészt amiben „minden életműves (organikus) testekhez hasonlítunk", a növényi élet köréhez tartozik: egyed-fenntartás, ezen belül táplálkozás, lélekzetvétel, el és kiválasztások: nem-fenntartás, ezen belül a férfi és a nő nemi élete, a terhesség, a szülés stb. Másrészt az állati élet, amelynek „középpontja a lélek: azon eszközök, mellyekkel az a külső világból szedi tárgyait, az érzékek; azok pedig, mellyek által a lélek a külső világra hat, az önkényes mozgás izmai." Tehát ide sorolta az érzékeléstől az álomig, az izom gyakorlástól a kényszermozgásig, az egészséges élet fontosabb megnyilvánulásait. Művében részletesen jellemzi a fontosabb ételeket és italokat. A csokoládét dicséri, azonban igen nagy óvatosságra int a kávé és a tea fogyasztásával kapcsolatban. Könyve nem tudományos jelentőségének köszönhette sikerét, hanem ismeretterjesztő, népszerűsítő hatásának. A múlt század közepének egyik legolvasottabb munkája volt. Jellemző, hogy 1848 októberében újra nyomdába adta, azonban — a katonai események következtében — csak három esztendő múlva jelenhetett meg második javított kiadása „Toldy Ferenc két könyve az egészség fenntartásáról" (Pest, 1851) címmel. Egyike volt tehát Toldy Ferenc az egészségügyi felvilágosítás úttörőinek, a népszerű orvosi irodalom mestereinek. Orvosi irodalmi működése különben nem volt gazdag ezekben az években. Még 1837-ben a Figyelmező című lapban ismertette Chelius német sebész Bugát Pál fordításában megjelent Sebészség című munkáját; 30 méltató szavakat mond Bugát fordítói tevékenységéről, külön kiemelve a nyelvújító munkásságát. Igaz, ehhez hozzáfűzi, 36 U. o. 37 Schuschny: i. m. 15. 38 Chelius M. J.: Sebészség. I. köt. ford. Bugát Pál. Buda 1836. — Figyelmező, 1837. I. köt. I. félév. 11—13.