Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bolyhi János: Komáromi Csipkés György: Pestis pestise (1664)

eszközöket önmagukban is vizsgálhatjuk. Ezután megint egy hátralépés a természet­tudománytól: ilyen eszközök lehetnek az angyalok. De jön az előrelépés: „Ragasztja Isten az döghalált valakire az természetben forgó okok és alkalmatosságok által néha, ha helyt kell adnunk a közvélekedésnek" — azért érdekes ez a gondolat, mert itt a kor­társak véleményét ismerteti — ,,.. .úgy mint földindulás, levegőégnek veszetsége, szá­razsága, nedvessége, dögössége.. .miképpen egyéb ragadványos nyavalyák franczu, riih, szem folyás etc." Emlékezünk, előbb azt állította, hogy a pestis eltér minden más betegségtől, itt most elismeri, hogy úgy is terjedhet, mint más járványok. A pestisben, skolasztikus módszerrel, különbséget tesz a lényeg, forma és hatás közt, s azt állítja, hogy a ragály: „nem maga által és formaliter az ő mivolta miatt és valósága szerént menvén eggyről másra, hanem efficienter szerzésképpen, az mennyiben büzivel vagy egyéb ártalmas mineműségével" (51). Végül is nem tudja eldönteni, hogy ragályos-e és hogyan a tárgyalt betegség. „Ez iránt sokat csacsog az romlott okosság után járó, nem szintén józan hajában való Philosophia, de mindazáltal micsoda formán módon legyen az, nem könnyen tetszik meg." (48). Igaza volt, évszázadok kellettek még, amíg az emberiség megtudta „micsoda formán módon legyen ez." A VÉDEKEZÉS MÓDJA, A MENEKÜLÉS ÉRTELMETLENSÉGE Ha utánanézünk az akkori idők pestis elleni receptjeinek és védekezésének, a követ­kező módokat különböztethetjük meg. Első: meneküljünk hamar, menjünk messze, jöjjünk vissza későn. Ezt ajánlja Weber fent említett művében. Azt mondják, hogy nem szabad még az orvosnak sem a betegét látogatnia, mert ezzel terjeszti a ragályt. A második csoportba a különféle dolgok fogyasztása és szagolása tartozik. Itt a bak­kecske szagolásától a vizeletiváson át a citrom, fokhagyma és retekevésig sok minden javallattal találkozunk. 15 A harmadik a transplantációs képzet: tegyünk valamit a mirigyre. Egyszer préselt varangyot, másszor fekete tyúkot ajánlanak. A negyedik eljárásról Erdődy gróf tudósít; amikor a lantosa Bécsben meghalt pestisben, akkor egy hétig nem jelent meg az udvarnál, hanem „szellőzni" járt. 10 Ugyanide tartozik a füstölések különféle módja. Végül megemlítendők a különféle drágakő-por keverékek, melyek Pulvis Pannonicus ruber néven voltak ismertek. 17 Komáromi más utat ajánl. Elszörnyedve tudósít olyan babonás esetekről, melyek Sárospatakon és Ruszkán (Göncruszka?) történtek, hogy a pestis elleni védekezésül a halottakat lenyakazták. Megbélyegzi azokat, akik angyalok nevét írták elrettentésül a pestis ellen a házfalakra, vagy feliratos ereklyéket használtak. Ezt ördöngös, babo­nás bálványozásnak mondja. De szenvedélyesen bizonygatja a kuruzslás meddő vol­tát is. „Vágass bár eret, az cephalicát, akár az médiát, akár az zaphenát bokád alatt, akár az Solvattelát az kis ujjad mellett, hordozz bár kezedben valami jószágot, avagy ecetes spongiát, füstöld bár házadat fenyőmaggal, fejér ürömmel, és annak füstit szídd 15 Magyary-Kossa i. m. 363—364. 10 Vö. Magyary-Kossa i. m. 366. 17 I. m. 384.

Next

/
Thumbnails
Contents