Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bolyhi János: Komáromi Csipkés György: Pestis pestise (1664)

vannak adatok

1

. így a könyv a két járvány közti szünetben jelent meg. Néhány feljegyzést és adatot idézzünk ebből az időből. „Egynéhány esztendeig rablá, égeté a török a szegény országot. Elérkezék a pestis is az éhséggel együtt; 1660-ik esztendőben százezer embernél több hala, vésze s juta rabságra. Mint a tűzből kiragadott üszög, úgy maradának, akik megmar adhat ának."'

1 Ez az erdélyi feljegyzés a háború és a járvány együttes áldozatai számát becsüli százezernél többre, nem lehet belőle külön megállapítani a betegségben meghaltak számát. Ugyanabban az évben a brassói német orvosok írják le a német szövegben is „Hagymásch"-nak nevezett betegség pusztítása mellett a pestis megjelenését.

3 1661-ből ránk maradt egy feljegyzés arról, hogy Kolozsvárt csak az unitárius diákok 400 olyan halottat vittek a temetőbe, akik pestisben pusztultak el. Nagyszebenben 2733 halott volt ez évben. A király felszólítja a bécsi egyetem orvosi karát, hogy küldjenek magyarországi hadaihoz orvosokat és gyógyszerészeket.

1 Két évvel később, az ország másik részében, Kassán a diákok ultimátumot intéznek a tanácshoz, hogy vagy adjanak nekik enni vagy elhagyják Kassát, mivel a járvány miatt éhínség tört ki a városban.

5 Ilyen körülmények közt Komáromi Csipkés művének megjelenése sem nem érthetetlen, sem nem egyedülálló. Könyve előtt már megjelent Csanaki Máté ,,Az döghalálról való rövid elmélkedés"-e (1634)°, Laskai János „Citó, Longé, Tardé: Azaz egy kettős értelmű kérdésnek megvilágosítása: Ha a Pestis előtt vétek nélkül elmehetünk é vagy nem" (Lőcse, 1638); Weber János „Amulélum, azaz rövid és szükséges oktatás a döghalálról" (Bártfa, 1645)'; a tárgyalt könyv után pedig Felvinczi Sándor írt 1679-ben ,,Az Jehova nevében a pestisről való rövid beszélgetés" címmel.

8 A „PESTIS PESTISE" KOMÁROMI CSIPKÉS GYÖRGY ÉLETÉNEK KERETÉBEN Komáromi Csipkés Komáromban, 1628-ban született és 1678-ban halt meg Debrecenben.

9 1978-ban volt születésének 350., halálának 300. évfordulója. Komáromban, Sárospatakon és Debrecenben tanult, 1646-tól Kassán rektor, azaz az alsófokú iskola tanítója. 1650-től 1653-ig külföldön tanul, főleg Utrechtben, ahonnan Angliába is tett egy rövid tanulmányutat. Utrecht akkor élen járt a természettudományokban, Angliában pedig a királyt elűzték, és megkezdődött Cromwell polgári forradalma. 1 Magyary-Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. köt. Bp. 1931. 417 skk. 2 Cserei Mihály Históriája. Történelmi Tár, 1906, 29, 548. Idézi: Magyary-Kossa i. m. 380. 3 Uo. 4 I. m. 386. 5 I. m. 395. ,; Szabó Károly—

Hellebrandt Árpád: Régi magvar könyvtár (továbbiakban RMK). I. köt. Bp. 1879. 636. tétel. 7 Laskai műve: RMK I. 682.; Weber műve: RMK I. 1298. s RMK I. 1230. !) Komáromi Csipkés György életrajzi adataihoz: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. kiad. Bp. 1977. 331—332.