Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Rex-Kiss Béla: A vitás származás vércsoport-vizsgálatokkal való tisztázásának története hazánkban
A vércsoport-vizsgálatok bevezetését követő első két évben (1947—1948) kb. 1500 peres ügyben került sor vércsoport-vizsgálatra. Kezdetben, egészen 1961-ig csak az ABO és MN vércsoport-rendszerek vizsgálata alapján készültek a szakvélemények. Annak ellenére, hogy a vércsoport-kutatásban elől járó államokban (Ausztria, Németország, skandináv államok) már az 50-es évek elején az Rh vércsoport-rendszer vizsgálata is bevonult a joggyakorlatba, nálunk az ezirányú fejlődés elakadt. Ennek oka az volt, hogy — mint már fentebb említettem — a klasszikus genetikát a szocialista államok többségében dogmatikus alapon támadták, és ez negatívan hatott hazánkban a vércsoport-kutatásra is. A kutató munka csak 1955 után vett újabb lendületet. A fejlődést jogszabály is jelzi : az igazságügyminiszter Aj 1955 (II. 1.) IM sz. rendelete, a szakértői véleményekkel összefüggő egyes kérdések rendezéséről. (Eü. Közi. 22. 1955). E rendeletben az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben szabályozta a vércsoport-vizsgálatok elrendelését, foganatosításuk módját. Sajnálatosan túlzott törekvés nyilvánult meg a rövidség tekintetében, és ez később a gyakorlati munkában sok nehézséget okozott a bírák, ügyészek, peres felek, de legfőképpen a vércsoport-vizsgálatokat végzők számára. Ezt kiegészíti az Eü.M. 20.320/1958. sz. utasítás (Eü. Közi. 21. 1958). Az említett rendeletek szerint származási perekben elrendelt vércsoport-vizsgálatok iránti megkeresést a Baranya, Somogy és Zala megyei bíróságok a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének, a többi megye bírósága a Budapesti Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének küldik meg. Ezt a rendelkezést a későbbi (4/1964. IM. sz. és a 2/1976. IM. sz.) rendeletek is megerősítették. Az a körülmény, hogy Pécsett is létesült laboratórium a bírósági vércsoport-vizsgálatok számára, lehetővé tette a bíróságok számára, hogy kétes esetekben a vizsgálatokat egy másik laboratóriumban megismételhessék. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bíróságok bizalma a vércsoport-vizsgálatokban tovább erősödjék. Nagy nyereséget jelentett Horváth Endrének az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet vércsoport-laboratóriuma vezetőjének bekapcsolódása a bírósági vércsoport-vizsgálatokba 1958-ban. Horváth 1977-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig azokban az ügyekben végzett vércsoport-vizsgálatokat, ill. adott szakvéleményt, amelyek az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) igazságügyi-orvosi bizottsága elé kerültek fellebbezés kapcsán. 6 Az 50-es évek második felében felfedezett heptaglobin szérumfehérje csoport rendf * A 4/1955. IM. rendelet körültekintően szabályozta a vércsoport-vizsgálat céljait szolgáló vérvételeknél követendő eljárást. Mint általában minden, a peres eljárás körébe tartozó orvosi vizsgálatnál, itt is elsősorban a személyazonosság körültekintő igazolása szükséges. Ezt a rendelet többféleképpen biztosítja. így előírja, hogy a vérvételnek lehetőleg a peres felek együttes jelenlétében kell történnie. Ha a vérvétel a peres felektől külön-külön történik, a másik felet vagy perbeli képviselőjét a vérvétel idejéről és helyéről értesíteni kell. A vérvételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a vérvételre beidézett egyén személyi adatait, személyi igazolványának számát. Kiskorú gyermekeknél az anya személyi igazolványából, vagy a születési anyakönyvi kivonat adatai alapján ellenőrizzük az adatokat. Bizonyos esetekben ragaszkodni lehet a gyermek fényképének mellékeléséhez vagy ujjlenyomata felvételéhez. Bármely eljárást választjuk is a személyazonosság megnyugtató igazolására, a legkörültekintőbben kell eljárni, főleg ha a peres feleknél a vérvétel külön-külön, más-más orvosnál történik.
