Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)
E nyilatkozatnak különösen azért kell jelentőséget tulajdonítanunk, mert közvetlenül a „nyílt" levelek előtt született. Semmelweisszel személyesen is megismerkedett 1864-ben, Magyarországra történő hazalátogatásakor. Az 1864. május 6-án megtartott előadásán maga Semmelweis is megjelent. 53 Később Angliában sem szűnt meg Semmelweis ügyét „védeni", propagálni. Az angol orvosi közvélemény is általa értesült a felfedezés lényegéről. A gyermekágyi láz: okai és megelőzése. Egy élet története című tanulmánya 1886-ban jelent meg, önálló füzet formájában két évvel később. 54 A közlemény külön érdeme, hogy Lister figyelmét Semmelweis felé irányította. Az orvostársadalom Angliában már 1849-ben ismerte Semmelweis nevét, Dr. C. H. Routh jóvoltából, aki Bécsből hazatérve számolt be az ott látottakról. 55 Azóta számos cikkben beszéltek Semmelweis tevékenységéről, mind a kontinensen, mind Angliában, de teljes monográfia Magyarországon csak 1885-ben készült, Bruck Jakab publikálásában. 50 Duka nagy vonalakban vázolta a könyv tartalmát, azaz Semmelweis életútját és szakirodalmi munkásságát. Bruck külön hangsúlyozta Semmelweisnek azt a véleményét, hogy a hullaméreg nem egyetlen kiváltó oka a gyermekágyi láznak, hanem — idézve Hebra 1850-ben elhangzott szavait—: „infekció ártalmas váladékkal, élő organizmusból eredve, úgy tekinthető, mint a gyermekágyi láz kiváltó oka." Duka Tivadar a közlemény végén hivatkozik Dornra, aki a gyermekágyi láz statisztikájával kapcsolatban 1886-ban megállapította, hogy Németországban már elmúltak azok a szomorú napok, amelyeket Semmelweis oly súlyosan ítélt meg, de ennek ellenére — senki sem tagadhatja érdemeit! 57 Hogy Listert, az antiszepszis-aszepszis előharcosára, ténylegesen Duka figyelmeztette, kiderül a jeles angol „felfedezőtárs" egyik Magyarországra írt leveléből. Weckerling ugyanis megkérdezte Listertől, hogy mit tudott és mit tud Semmelweisről, mire azt a választ kapta, hogy „Lister tiszteli-becsüli Semmelweist, de pár évvel ezelőttig hírét sem hallotta, még akkor sem, mikor Budapesten járt; a Londonban élő Duka Tivadar hívta fel rá nemrégiben a figyelmét? 8 A későbbiekben Duka a Londoni Királyi Szülészegyletben 1892 októberében ünnepi előadást tartott Semmelweisről, és egy felállítandó szobor eszméjének olyan tekintélyeket sikerült megnyernie, mint Sir Andrey Clark-et, Sir Spencer Wellst, C. J. Cullingworth-t, köztük az első hírhozót, Routh doktort. És 1894-ben eljött személyesen Budapestre, hogy koszorút helyezzen el Semmelweis újonnan felavatott sírkövére. Évekkel később, 1906-ban a nemzetközi Semmelweis-ünnepségre Budapestre idős kora miatt nem tudott eljönni, maga helyett orvos fiát küldte el. Az ünnepség elő53 A Budapesti Kir. Orvosegylet 864-ki május 6-án tartott rendkívüli gyűlésének jegyzőkönyve. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Orvosegyesületi Levéltár A/20. 51 Duka, Theodore: Childbed Fever: Its causes and prevention; A life's history. The Lancet, 1886, 206—208, 246—248.; (külön kiadványként) Hertford, 1888. 58 Transactions of the Royal Medical and Chirurgical Society, 1849. 56 xjpjck Jakab: Semmelweis Ignác Fülöp. Bp. 1885. Bruck, Jacob: Ignaz Philipp Semmelweis. Wien, 1887. S1 Zeitschrift für Geburtshilfe und Gynaecologie. Bd. 12, Heft 1. 1886. 58 Benedek István: Semmelweis és kora. Bp. 1967. 436. Vö. Godlee.
