Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)

miatt Magyarországra látogasson. Több külföldi levelező tag felett, akiket személyesen is ismert, haláluk alkalmából emlékbeszédet tartott. A legelsőt William Stephen Atkinson utazó — Rádzsendralála Mitra szerint a hindu patrióta" — emlékére mondta el 1881-ben. 1889-ben és 1899-ben járt itthon, hogy személyes indiai barátaitól, Mitrátói és Arthur Grotetól, valamint Spencer Wellstől örökre búcsút vegyen.'

11 A nemzetközi orvosi kongresszus 1885-ben Budapesten ülésezett, amelyre meghívták és — mint arra a legilletékesebbet — a forró égövi betegségekkel foglalkozó osztály elnökévé választották. Sokoldalú tevékenységére jellemző, hogy a British Foreign Bible Society lelkes tagjaként 1890-ben, Károly Gáspár halálának 300. évfordulóján tartott akadémiai ünnepségeken a társaság képviseletében vett részt. A negyed évszázados orvosi gyakorlat és a tevékeny londoni évek sem feledtették vele ifjúkori álmát, hogy a jeles magyar utazó, Körösi Csorna Sándor hiteles életrajzát honfitársai kezébe adja. A kérdés már Indiába érkezésének első percétől kezdve szenvedélyesen foglalkoztatta : „Feltett szándékom volt — emlékezett vissza később —, hogy tudomást fogok szerezni Körösi Csorna Sándor élményeiről, melyek felől már tanuló koromban Eperjesen hallottam."*

2 Calcuttába érkezése után szinte azonnal hozzálátott a néhány személyes emlék és adat felkutatásához azon a helyen, ahol Körösi Csorna élete utolsó évtizedének nagy részét töltötte. Bár halála óta mindössze tizenkét év telt el (1842. április 11.), mégis az adatok összegyűjtése komoly nehézségeket jelentett. Ennek oka egyrészt Körösi Csorna visszavonuló, szerény remeteélete, másrészt az örökösen változó angol közigazgatás. Személyes ismeretségei — Arthur Grote és Mitra, az Asiatic Society könyvtárosa — révén Körösi Csorna kéziratainak másolatai kerültek a kezébe. A calcuttai főítélőszék levéltárában pedig egy „Alexander Csorna de Kőrös" feliratú szekrényt fedezett fel. Ez a szekrény tartalmazta azokat az iratokat, amelyeket Körösi Csorna Sándor hátrahagyott, mielőtt a halál a Lhaszszába vezető úton utolérte. A láda tartalmáról készített jegyzék, melyet Duka monográfiájában teljes terjedelemben közöl, a hagyaték egyetlen megmaradt dokumentuma. Három évvel később ugyanis, amikor Duka ismét visszatért Calcuttába, már megsemmisítették az iratokat.

43 A zarándok kegyes rajongásával látogatott el 1856ban a darjeelingi temetőbe a tudós magányosan álló sírjához. A sír gondozását az ott működő angol orvos, dr. Collins után maga vállalta cl. A harminc éven át lankadatlan szorgalommal gyűjtött anyagot Körösi Csorna születésének 100. évfordulójára — amelyet egyébként a Magyar Tudományos Akadémia is megünnepelt —, kutatásai összefoglalásaként könyv formájában is kézreadta, és ezzel elkészítette az első magyar nyelvű biográfiát Körösi Csorna Sándorról. A könyv megjelenése előtt 1883-ban mégegyszer visszatért Bengáliába, hogy az anyagot a calcuttai levéltárakban véglegesen kiegészítse. Ekkor a kormány külügyminisztériumá" Duka Tivadar: Emlékbeszéd William Stephen Aktinson felett. Bp. 1881. — Emlékbeszéd Radzsa Rdzsendralála Mitra felett. Bp. 1892. — Emlékbeszéd Arthur Grote felett. Bp. 1899. — Emlékbeszéd Spencer Wells felett. Bp. 1899. 12 Duka Tivadar: Körösi Csorna Sándor dolgozatai. Összeáll., életrajzi bevez. Duka Tivadar. 157. 13 Duka Tivadar: uo. 157—159.