Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

FOLYÓIRATOKBÓL - Sudhoffs Archiv, 1977 ( Némethy Ferenc)

SUDHOFFS ARCHIV - 1977 Band 61, Heft 1 Rothschuh, Karl E.: Zur Terminologie in der Medizingeschichtsschreibung, insbesondere bei den latrowissenschaften (1—18. p.) A szerző az orvostörténeti terminológia néhány kérdését tisztázza, kivált az „iatro" szóval összetett elnevezésekét. Az egyes terminusoknak pontosan meghatározza a tartalmát, egyes esetekben pedig új, egyértelmű megnevezéstjavasol. Az iatromatematika pl. a 15—16. században orvosi asztrológiát, a 17.-ben a fiziológiai folyamatok (vérkeringés, légzés, izommozgás) számszerű megragadására törekvő orvosi mechanikát jelentett. A szerző a kettős jelentésű szó helyett a félreérthetetlen „iatroasztrológia", ill. „iatromechanika" szó használatát javasolja a történeti irodalomban. A humorálpatológia helyett az iatrohumorizmust, a szolidárpatológia helyett az iatromorfológiát ajánlja. Tudatosítja, hogy a kémiatria gyógyszerésztörténeti fogalom, a gyógyszerként alkalmazható kémiai anyagokról szóló tant jelenti; az iatrokémia viszont orvostörténeti terminus: azt az irányzatot jelöli, amely az élettani folyamatokat kizárólag vegytani alapon kívánta értelmezni. A szerző hasonló fogalomtisztázásnak veti alá még a következő szakkifejezéseket: iatrodinamizmus, iatromágia, iatrodémonológia, iatroteológia, iatromisztika. Rudolph, Gerhard: Wissenschaft und Wissenschaftsverständnis in der französischen Aufklärung (19—37. p.). A természettudományt és a természettudóst jelölő francia szavak használata az idők folyamán sokat változott. A mai köznyelv az előbbit „la science", az utóbbit „le, la scientifique" szóval nevezi meg. „Le savant" általában tudóst, „le, la littéraire" a humántudományokban jártas szakembert jelent (szemben a „scientifique"-kal). Az egyes tudományágak megnevezésére a középkor óta használatos régi „art" szót a 17. századtól kezdve fokozatosan kiszorította a ,,

science", mint ahogy a tudóst jelentő középkori ..clerc"-et a „savant". A felvilágosodás korában az „art" egyre inkább „művészet", a „science" pedig „(természet)tudomány" jelentéssel rögzül. A nagy francia enciklopédiában Diderot és d'Alambert a hasznosság szempontjából azonos értékűnek tekinti az ún. tiszta tudományokat (sciences), a művészeteket és humántudományokat (arles) és a mesterségbeli tudást (métiers). Fischer-Homberger, Esther: Hebammen und Hymen (75—94. p.). A középkorban a bábák „igazságügyi orvosszakértőként" is működtek: az ő feladatuk volt a szüzesség bizonyítására a szűzhártya sértetlenségének megállapítása. Az orvosok nem nézték jó szemmel, hogy a többnyire írástudatlan bábák ilyen fontos társadalmi szerephez jutottak, s a bábák tekintélyének aláásására kapóra jött nekik, hogy az orvostudomány nem egy neves képviselője egyenesen tagadta a hymen létezését, esetleges előfordulását pedig kivételes vagy patologikus jelenségnek tartotta (A. Paré, 1510—1599; Giovanni Battista Codronchi, 16. sz. ; Horatius Augenius, 1527—1603). A pontosabb anatómiai vizsgálatok (Vesalius, Falloppius) igazolták ugyan a szűzhártya létét, a bábák megcsorbított tekintélyén azonban ez már mit sem segített,, mert amiként Morgagni (1682—1771) a „szakvéleményeket" rögzítő jegyzőkönyvekből megállapította: amit a bábák hymennek tartottak, az a legtöbb esetben más anatómiai képlet volt. Némethy Ferenc