Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

FOLYÓIRATOKBÓL - Rivista di Storia della Medicina (Kapronczay Katalin)

got is operáltak és egyéb komoly ismere­teket kívánó beavatkozást is végrehajtot­tak, mesterei voltak a gyógynövény­terápiának is. A kolostor alapítása kb. a 12. századra tehető. A történelem folya­mán több ízben a földig rombolták, ennek ellenére sok értékes könyv és kézirat megmaradt könyvtára és levéltára anya­gából. Levéltári anyaga megmaradt ira­tai alapján tudjuk munkásságukat meg­ismerni. Nemcsak a szerzetesek sebészi tevékenységét mutatja be a cikk, hanem a kolostor fennállásának rövid történetét is. Bőséges jegyzet és irodalomjegyzék zárja a közleményt. Barnabeo, Raffaele: „Uanatomia es­terna del corpo umano" di Ercole Lelli (1702—1766) (53—71. pp.). Ercole Lelli a 18. század híres viaszszobrásza volt. 1702. szept. 14-én született Bolognában. Festészetet és szobrászatot tanult. Már ekkor megmutatkozott anatómia iránti érdeklődése, rendszeresen látogatta a városi kórházban végrehajtott boncoláso­kat. Ennek eredményeképpen alapos ana­tómiai ismeretekre tett szert. 1733—34­ben készítette el első anatómiai szobrait fából. Ezekkel olyan sikert ért el, hogy 1742 decemberében— 17 000 líra díjazás fejében — komoly megbízatást kapott. A megrendelés a következőkre terjedt ki: 8 életnagyságú anatómiai viaszfigura meg­formálása, amelyek az izmokat mutatják be, 20 tábla, amelyek nyelő- és légcső, a szem és a fül felépítését ábrázolják, több példány az ivarszervek felépítésé­ről, 6 tábla a csontváz különböző részei­ről, külön részletes megformálás a ko­ponyacsontokról, 6 tábla az artériákról, vénákról és idegekről, 4 tábla az ízületek részletes bemutatására és 2 tábla a fül külső és belső felépítéséről. A kitűnően sikerült sorozatot 1747-re fejezte be. El­ismerésként a Képzőművészeti Akadémia Múzeuma kineveztette a művészeti ana­tómiai katedrára és évi 120 római scudo (tallér) ösztöndíjat szavazott meg Lelli számára. 1766 márciusában hunyt el. Az Accademia Clementina művészeti-ana­tómiai fakultása első ízben 1691-ben adott ki művészek számára anatómiai atlaszt. A nagy siker miatt másodszor is kiadtak ilyen jellegű munkát, de ennek az illusztrációit már Ercole Lelli készítette, pontos kísérőszöveggel látta el. Címe „Az emberi test külső anatómiája festők és szobrászok használatára." Az öt tábla tulajdonképpen az izmokat mutatja be, igen részletesen ábrázolva valamennyi kapcsolatot, tapadást, a fiziológiai funk­ciót is feltüntetve. A cikk végezetül az öt tábla fényképét hozza a magyarázó szöveggel egyetemben. Aulizio, Salvatore: Uomini della resis­tenza — il medico Luigi Pierantoni (72— 100. pp.) Egy — a második világháború idején fontos ellenálló szerepet betöl­tött — olasz orvos életét mutatja be a cikk. A szerző személyes kapcsolatban állt Luigi Pierantonival, jó néhány hozzá írott levél is segítette abban, hogy a már­tírhalált halt ellenálló portréját élethűen rajzolja meg. Bettica- Giovannini, Renato : Perché e co­ined medico dere viaggiare (101—113. pp.) Carlo Speranza (1778—1867) parmai egyetemi tanár „Discorso inaugurale per Laurea in medicina" c. munkáját ismerteti a cikk, és több fejezetet szöveg­hűen idéz belőle. A mű az orvosi utazá­sok célját, szakmai hasznosságát ecseteli a fiatal pályakezdő orvosok előtt. Fel­hívja a figyelmet mindazokra a momen­tumokra, amelyeket nem szabad figyel­men kívül hagyni. Kapronczay Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents