Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)

Duka Tivadar hamar elsajátította az angol nyelvet és megkezdte orvosi tanulmányait a Sir Benjamin Brodie által alapított St. Georges Hospital hallgatójaként, ahol az intézet oktatási rendszere szerint együtt folytatott a klinikai gyakorlattal orvosi tanulmányokat. Több mint egy évtizeddel később George Pollock, akivel e kollégium falai között kötött egész életre szóló barátságot, így írt róla: ,,.. .soha sem találtam egyént, aki oly önmegtagadással felelt volna meg hivatásának, ki képesebb lett volna megvívni helyzete nehézségeivel, vagy kit jobban tisztelt volna környezete."'

13 Atyjának, Sir George Pollock tábornagynak, brit-indiai generálisnak köszönhette, hogy 1853 végén — amikor utolsó sebészi és belgyógyászati vizsgáit letette és „orvostudorrá" avatták — azonnal kinevezték a Bengal Presidency-telep tábori orvosává. Még ebben az évben útrakelt, hogy új hivatását a fáradozásokkal és megpróbáltatásokkal teli országban megkezdje. A XIX. századi nehéz közlekedési viszonyokról sok évvel később egyik Magyarországon tartott előadásában számolt be: „A krími háború előtti időkben a közlekedés Párizsból a Földközi-tenger partjához t. i. Marseillesbe, legnagyobb részben még diligence-on történt; vasutak azon tájakon még csak részben voltak kiépítve, s az átszállítás Egyiptomon keresztül, a régi Nílusi csatornán Bulakig, s onnan túl a sivatagon át öszvérek által vont talyigákon s tevék hátán ment végbe; Keletindiában is csak későbben foganatosították a vasutak kiépítését."

u Ezen az útvonalon érkezett 1854. február 14-én Calcuttába, a bengáliai birodalmi kormány székhelyére. Kezdetét vette a több mint negyedszázados angol orvosi szolgálat, amely csak 1877 áprilisban, nyugdíjaztatásával ért végett. Röviddel Indiába érkezése után 1855 végén házasságot kötött egy londoni diáktárs nővérével, Charles Taylor, a teológiai tudományok oxfordi doktorának és a herefordi egyházkerület fejének leányával. Képességeinek és nem utolsó sorban jó kapcsolatainak köszönhette, hogy kinevezték a Ganges-menti jelentős kerület, Monghyr egészségügyi felügyelőjévé. Ez a beosztás sokkal felelősségteljesebb munkával járt, mint egy ezred orvosi ellátása. Duka lelkiismeretességére jellemző, hogy annak a területnek, amelynek egészségügyi felügyeletét bízták rá, tudományos alapossággal meg akarta ismerni ősi egészségügyi kultúráját és orvostudományát. Éppen az ő cikkei nyomán ismerte meg a hazai közvélemény az ősi India egészségügyi viszonyait és tevékenységét meghatározó XIX. századi helyzetet. Az indiai Olympos orvosának, Dhavantarinak tulajdonított ősi hindu orvosi rendszer nemcsak elméleten, hanem empírián is alapuló, 8 szakterületre osztott fejlett tudományág volt. Indiában már i. e. 800 évvel megkísérelték az emberi test boncolását, később az arab iskola hatására és a hindu vallás tisztasági törvényei miatt az orvostudomány az elmélet irányába tolódott el. Az angolok megjelenéséig az orvosi és a sebészeti gyakorlat elmaradottnak tekinthető. Az angol kormány 1807-ben jelentés-tételre kiküldött megbízottja, Dr. Buchanan is hasonlókat tapasztalt: „Beharban (Bengálnak északnyugati része) az orvosi tudományokat tanítja néhány Pandit (tudós brahnun), kik közül többen gyakorló orvosok is, 13 Pollock, George — Kovács Endre. London, 1866. október 15. Bp. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Történeti Dokumentáció XI/1. 14 Duka Tivadar: Első benyomások Kelet-Indiában. I. m. 4.