Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Mihályhegyi Géza: Kölcsey Ferenc gyermekkori betegsége és népi gyógyítása

KÖLCSEY FERENC GYERMEKKORI BETEGSÉGE ÉS NÉPI GYÓGYÍTÁSA MIHÁLYHEGYIGÉZA ,,. . . a sors midőn őt a himlő következésében egyik szemétűi megfosztó, a gyermeket jókor szenvedni tanította.'''' (Eötvös József: Emlékbeszéd) ís^ólcsey Ferenc a reformkor kimagasló alakja: író, költő, szónok, politikus, a magyar kritika megalapítója. Csodálatra méltó, hogy gyenge fizikumával, félszemmel mennyit alkotott. „Szivem örömtől repes, ha reá gondolok" — írta Szemere Bertalan. [23] Pap Endre meg — aki jurátusa volt — így jellemezte : ,,.. .nyúlánk, magas termetű, de gyenge testalkatú, örökké halvány." [15] Kevés magyar írónak volt annyi testi és lelki szenvedésben része, mint Kölcseynek. Ennek hatása látszott is rajta egész életében. Alig négyéves korában himlőben betegedett meg (variola), s csaknem életét vesztette. Végül is „.. .az irigy betegség megfosztó egyik szemétől, s kedves vonású arczulatát is megcsorbitá" (Kállay Ferenc). [10] Testi ereje is annyira megromlott, hogy a betegsége következményeitől egész életében szenvedett. A variola egyike azon járványos megbetegedéseknek, melynek fenyegetésétől évszázadokon át rettegésben éltek az emberek. A XVIII. században is több súlyos himlőjárvány pusztított: Berlin, Prága, Bécs, Pest kórházaiban 40% volt a halálozás. A himlőoltás bevezetése óta Európában ma már ritkán fordul elő. Radnót profeszszor írja, hogy Delhi utcáin még ma is látni jellegzetes himlőhelyes arcokat a szemhéjra is ráterjedő hegekkel, ugyancsak durva leukomákat a staphylomákat a corneán. Indiában a vakság okai közt a himlő 20%-ban szerepel. [17] Grósz Emil közlése szerint a hazánkban élő vakok 5%-a himlő miatt vesztette el látását. Ez a szám még a régi himlőbetegek közül került ki, hiszen a védőoltás bevezetése óta az új megbetegedések száma gyorsan fogyott. [7] A 18. században Bécsben is tombolt a variolajárvány: különösen vészes volt a hetedik és az utolsó évtized. Mária Terézia átvészelte a betegséget, de erősen látszottak arcán a himlőhelyek. A későbbi II. József felesége ennél rosszabbul járt, meghalt variolában. A Habsburg család 11 tagját vesztette ebben a betegségben. [16] Mert hát a bécsi Burg márványpalotáiban sem tudtak a himlős betegnek jobb kezelést adni, mint az álmosdi zsindelytetős parasztházból lett Kölcsey kúriában, ahol ebben az időben (1794 körül) szenvedett ugyanettől a betegségtől a kis Kölcsey Ferenc. Az atya: Kölcsey Péter, akit művelt emberként tartottak számon a megyében, tisztában volt e betegség veszélyeivel, és azzal is, hogy anyatej hiányában, dajkával nevelt gyermek kevésbé ellenálló. Képzelhető a szülők kétségbeesése a kiütésekkel ellepett, lázas, dagadt arcú, beragadt szemű, fénykerülő gyermek láttán, akinek a táplálása is nehezen ment. Tudjuk,