Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Szabolcsi adatok a pestisjárványok történetéhez

felfogás, amennyiben gátolták a betegekkel való érintkezést és hatosági feladattá tették a pestisben elhaltak temetését. Végül is a nép drágán megfizetett vakhitéért, mert a pestis falvak sorát kipusztította, Nyíregyházának a XVIIi. század közepére bekövetkezett elnéptelenedése is főleg e pestisjárvány számlájára írható, s ennek 1973 óta már kétségtelen bizonyítéka is van. Ekkor közölte ugyanis Dávid Zoltán [13] azokat 4. ábra. Eredeti vesztegzár-séma 1738-ból: Fejértó, Pazony és Tura községek közötti terület. (A Károlyi Levéltár anyagából. Dávid Zoltán közleménye alapján) a szabolcsi adatokat, amelyeket megtalált az egykori Helytartótanácsi Levéltár Acta Pestilentia állagának összesítő irataiban. Ezek szerint az 1738—42. évi pestisben az akkor 5 millió lélekszámú Magyarországon meghalt 250 000 ember és a 68 147 lélekszámú Szabolcs megyében 13 478 lakos. Szabolcs megye lakosságának tehát 15,8%-a halt meg pestisben ekkor! Egy táblás kimutatás Szabolcs megye 73 községére vonatkozóan megjelölte a járvány kezdeti és befejező dátumát, a pestisben meghaltak számát, a település lélekszámát és végül a családfők 1720., 1728. valamint 1785. évi számát. Megmaradt ezen iratok között egy eredeti rajz, amely éppen a Fejértó (ma: Újfehértó), Pazony és Tura (ma: Nyírtura) községek közötti vesztegzár vázlatát tünteti fel. A hazai orvostörténelem már régóta számon tartja azt a Szabolcs megyei vesztegzár