Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)
FOLYÓIRATOKBÓL - Medical History, 1977 (Szlatky Mária)
val ismerteti meg az olvasót. 1776-ban Cruikshank mutatta ki elsőként az idegek regenerálhatóságát. Megfigyelései és kísérletei valamint kapcsolatai a kortárs tudósokkal érdekes fejezetét képezik az ideggyógyászat és idegsebészet történetének. (The Early History of Nerve Regeneration Beginning with Cruikshank''s Observations in 1776 (261—274 pp.). Major Frederick Porter (1867—1950), angol katonai sebészorvos naplójának (1899) ismertetésével betekintést nyerünk a 19. század végi angol katonai sebészet helyzetébe és szervezetébe. E témával foglalkozik Edward H. Benton: British Surgery in the South African War; the Work of Major Frederick Porter (275— 290 pp.) c. cikke. Inkább gyógyszerészettörténeti mintsem orvostörténeti szempontú írás P. S. Brown cikke, melynek címe: Female Pills and the Reputation of Iron as an Abort ificient (291—304 pp.). A szerző a kifejezetten nőgyógyászati készítmények 18— 19. századi történetét dolgozza fel, korabeli szakmunkák, újsághirdetések stb. alapján. A kisebb írások közül R. R. Sturrock cikke egy angliai anatómiai intézet 19— 20. századi történetét írja le: The Anatomy Department at University College, Dundee, 1888—1954 (310— 315 pp.). John and Angela Calder pedig egy mintegy 1300 éves csontváz ismertetését adják pathológiai szempontból, érdekes írásukat számos fényképpel illusztrálva. (Talo-Calcaneal Bridging in an AngloSaxon. 316—319 pp.) Vol. 21. No. 4. Az 1977-es évfolyam utolsó számát John Hutchinson (1811—1861) angol orvos-feltaláló emlékének szentelték a szerkesztők. A kötet 4 tanulmánya foglalkozik Hutchinson életével és munkásságával, s csupán 2 rövid lélegzetű írást valamint könyvismertetéseket tartalmaz ezen kívül. John Hutchinson Newcastle-ben született, Londonban végezte orvosi tanulmányait. 1852-ben Ausztráliába emigrált, majd a Fidzsi-szigeteken élt és működött. Nevéhez fűződik számos klinikai orvosi mérőműszer feltalálása, de elsősorban a spirometer feltalálásával és első alkalmazásával tette híressé nevét. E. A. Spriggs tanulmánya életének Angliában töltött részét kíséri nyomon, s az itt kifejtett munkásságáról ad számot. John Hutchinson, the Inventor of the Spirometer — His North Country Background, Life in London, and Scientific Achievements (357—364 pp.). Az előző tanulmány folytatását írta meg Bryan Gandevia, aki Hutchinson ausztráliai és Fidzsi-szigeteken eltöltött éveivel foglalkozik John Hutchinson ir, Australia and Fiji (365—383. pp.) c cikkében. P. J. Bishop Hutchinson művei és s róla szóló irodalom bibliográfiáját gyűjtötte és rendezte össze, feldolgozva a különböző folyóiratokban megjelent cikkeket is. ( A bibliography of John Hutchinson 384—396 pp.). J. M. Shneerson pedig kiváló tanulmányában Hutchinson életművének tudománytörténeti jelentőségét vázolja fel The Development of Ideas on the Cardiac and Respiratory Complications of Spina Deformities (397—410 pp.). A két más témával foglalkozó cikk közül Geoffrey Bilson cikke az 1832-e: ázsiai kolera-járvány (Kanadában) tör ténetét dolgozza fel (The first EpidemU of Asiatic Cholera in Lower Canada 1832., 411—433 pp.), mig Jeffrey Bos. egy 16. századi angol orvos életéhez é: munkásságához nyújt értékes adalékokat