Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Pápai Páriz F.: Békességet magamnak, másoknak (Sasvári László)

az ópium egyre nagyobb terjedésének megakadályozása érdekében ültek össze. 1914 decemberében írta az elnök alá az ún. Harrison Actot, mely a kábítószerek forgalmazásának ellenőrzését vezeti be az Egyesült Államokban. De sem ez a törvény, sem a további intézkedések nem tudták a kábítószerhasználatot megakadályozni. A kábítószerélvezet az Egyesült Államokban nem orvosi és jogi, hanem a szó legteljesebb értelmében politikai probléma. David Musto tanulmánya a jelenlegi kábítószerhelyzetről is hiteles képet nyújt. Mint történész — a Yale Egyetem történelmi tanszékének professzora — sok új anyagot tárt fel a kábítószertörvények fejlődésére vonatkozóan, és mint orvos, maga is lelkes kutatója a probléma megoldásának. Kozáry Andrea Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Bukarest, Kritérion Könyvkiadó, 1977. 824 p. Alcíme szerint: Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzé teszi Nagy Géza. így gazdag életmű tárul elénk, bővítve ismereteinket, hisz sokan Pápai Páriz Ferenc neve hallatán csak a latin—magyar és a magyar—latin szótárra gondolnak, s olykor azt is mintegy csak sejtik, hogy 300 éve élt. A bevezető tanulmány Pápai Páriz (1649—1717) életének jellemzését idézi Bod Pétertől: „Volt jó Deák, Görög, Német, Frantzia, híres Poéta, jó Philosophas, Historikus, Theologus, az Orvoslás Mesterségében merő Eskulapius, igen hasznos ember, kinek szép híre-neve mindenkor fenn lészen Erdélyben. Az Enyedi Kollégyiomnak is megbecsülhetetlen és meghálálhat at lanul sokat szolgált... " Polihisztornak nevezhetjük, bár műveiben, leveleiben a neve után következetesen használja az orvosdoktori címet és azt, hogy a bázeli fakultás asszesszora. A kor szóhasználatával élve „physicus" volt, de néhány évi orvosi gyakorlat után a nagyenyedi kollégium fizikatanárának hívták meg. A meghívást elfogadta, hisz e korban a professzori állás biztosabb megélhetéssel kecsegtetett, mint az orvosi pálya — hogy ez aztán nem egészen így történt a valóságban, azt a kötetben közzétett leveleiből is látjuk. Tanárként azonban nemcsak fizikát tanított, hanem a kor szokása, iskolarendszere szerint sok mást is: filozófiát, teológiai stúdiumokat stb. írásai közül legelsőnek naplóját olvashatjuk Életem folyása címmel. 1671-ben megszerezte Szenczi Molnár Albert útinaplóját, beköttette, az üres lapokra írta saját feljegyzéseit, melyek ma művelődéstörténeti forrásnak tekinthetők. írásainak következő csoportja — melyből szemelvények olvashatók a kötetben — a Pax-sorozat. Az idetartozó öt munkából négy inkább etikai eszmefuttatás, bölcselkedés mások nyomán, azonban a Pax corporis, azaz az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól.. . című önálló orvosi munkának tekinthető. E műből szemelvényként az I. (1690) és a III. (1695) kiadás ajánlólevelét és A pestisről szóló fejezetett aláljuk. Az 1690-es ajánlólevélben olvashatjuk Pápai célkitűzését: „Nem akartam én itt az ebben tudósaknak értelmét megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak s gazdaasszonyoknak és az ig y efogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor kezek ügyében értelmes orvos. . . E könyvből pedig szükségéhez képest olvashat, vagy ha maga nem tud, olvastathat mással nyavalyájáról a beteg." A Pax