Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon

fejtés jellegzetes felvilágosodáskori buzgalom: minden jelenséget „tudományosan"' akartak megmagyarázni, bár sokszor a tudós értelmezés ugyanolyan rejtélyes volt, mint a nép körében elterjedt babonás hiedelem. 1724. aug. 23-án följegyezték, hogy ,,. . . reggeli 7 is 8 órakor Erdélyben széllel és a' Partiamban egy időben sok Égi tüzes Meteorum (Draco volans — röpülő Sárkány) mint egy röpülve Napkelet felé hol hoszszabban két ölnyire, hol rövidebben szivárványszínekkel és szikrázással láttatnak."

13 Az ilyen látványos jelenségek nyilvánvalóan országszerte ámulatot és félelmet keltettek, és a kedélyeket nem csillapították az olyan okoskodások, hogy ezek „holmi 'siros nedvességek." A nép bizalma a „hamis" orvosokban szintén nagy mértékben a titokzatosság, a misztika iránti áhítat eredménye volt: „Mivel azt hiszi, hogy a' hamis orvosok nem természet szerént való eszközök által gyógyítják a betegeket. . ."" Az évszázados hiedelmeket az újkeletű tudományok nem tudták egykönnyen kiszorítani. A vallás tanításai benépesítették az eget és a földet jó és rossz szellemekkel — ezek kezében volt az ember sorsa, élete. A betegség vagy egyenesen Tsten büntetése volt, vagy valamely rontó szellem ármánya, ennek megfelelően imával, vagy „bűvös bájos kentefitéléssel" lehetett védekezni ellene. A tudomány a jelenségek racionális okait kutatta, ennek megfelelően az eljárásai is —

pl. a gyógyítás — a racionalizmuson alapultak. A néptől azonban mind világnézetileg, mind érzelmileg távol állott a felvilágosodás észuralma, így elutasította azt és konokul elzárkózott előle. A babonában hitt, nem a tudományban. Előfordult, hogy a praktizáló orvosok is idegenkedtek egy-egy új eljárástól, gyógymódtól: maradiságból, vagy mert féltek a közvéleménytől: „Minthogy imár lehetetlennek lenni látszik, azt mondják, hogy a' bé rögzött hibás vélekedéstől az orvosok meg szabaduljanak, és mivel a' köz nép is többire ebben az orvossal meg egyez: minden reménység tsak haszontalan volna, ci gyógyításnak életet meg tartó és jó tanátsos módját meg erősíteni.'"

40 A himlő gyógyítására irányuló kísérletek egyikéről volt szó, az ún. variolizációról, vagyis emberi himlőnyirokkal való oltásról. Az új eljárástól nemcsak a nép rettegett, hanem számos orvos is óvakodott tőle, félvén „pedig a

1 köz népnek tudatlanságától", valamint magától az új módszertől, s annak kimenetelétől, így vált lehetségessé az a sajátos helyzet, hogy az orvosok is kerékkötői lehettek a modernebb gyógyítási eljárásoknak. KU RUZSLÁS A hazai orvosképzés megoldatlansága döntően meghatározta az ország egészségügyi helyzetét: az orvoshiány szükségszerűen a kuruzslók malmára hajtotta a vizet, az ország könnyű prédája lett a külföldről beáramló, diploma nélküli „ámító orvosodnak, az ugyancsak tanulatlan javasoknak, sőt, az orvoslás mesterségét nem egyszer a hóhérok is űzték. 43 Linzbauer i. m. í. köt. 523. pont, 586. p. 44 A' néphez való tudósítás... 596. 45 Haën i. m. 23.