Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701
közli, teljes nevét mégsem könnyű egyértelműen tisztázni. Bothár Dániel e hosszú néven eltűnődve így ír: „Egyszerre három vezetéknevet közöl és nevével mégsem vagyok tisztában. Véleményem szerint a Borbély név a szerzőnek csak a foglalkozását jelöli és akkor Pettyéni Gyöngyösi volna a szerző igazi neve. így van az a XV 111. századi Petényi Gyöngyösi Pálnál, ki talán rokona volt Pettyéninknek s két latin nyelvű orvosi művel szerepel a magyarországi orvosi irodalom történetében. Petényi névvel is csak látszótag van nehézség, mert Petényi Gyöngyösi Pál is „Gyöngyösi a Pettyen"nak irta nevét s csak az utódok ajkán lett Petényivé. (Pettyén helység Szatmár megyében, Petény Pozsony és Nógrád megyében)."* 5 Minden bizonnyal igaza van Bothár Dánielnek abban, hogy a Borbély név foglalkozást jelöl. Az ilyen névhasználat igen elterjedt volt a korban. Kiragadott példaként hagy idézzük a Pápai Sebészmesterek 1609ből való névsorát: Kanisai Borbély Bálint, Kádi Borbély Tamás, Csepregi Borbély Mihály stb. 16 A fejtegetés további része azonban nem tűnik meggyőzőnek. A kéziratban levő feljegyzések nem jogosítanak többre, mint hogy leszögezzük: egy gyöngyösi születésű férfiú, Pettyéni (Borbély) Márton a kézirat szerzője. Tudjuk azonban, hogy több Gyöngyös nevű helység is volt Magyarországon. 17 Felmerül a kérdés, hogy szerzőnk melyikből származik. A többi életrajzi adat Erdély felé irányít minket, hiszen több helyen 18 olvashatjuk, hogy a kézirat jórészt Brassóban, illetve Kolozsvárott keletkezett. A könyv egyéb utalásaiból — igen gyakran megnevezi a mestert s megjelöli a helyet, akitől és ahol a közölt receptet tanulta — arra következtethetünk, hogy Petytyéni bejárta Erdély nevezetes városait: Gyulafehérvárt, Brassót, Fogarast, Zilahot, Nagyenyedet, Kolozsvárt stb. Ha tehát, amint a fenti versben is írta, 1656-ban született és 1683-ban, 27 évesen már a kézirat nagy részével elkészült, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ifjúkorát Erdélyben s környékén töltötte és csak később, 1687-ben jött át a Dunántúlra, Pápára. Lehetséges, hogy a Szatmár megyei Gyöngyös falu szerzőnk születési helye, de éppúgy lehetséges, hogy a Heves megyei Gyöngyös városban született. Ez utóbbi mellett szól, hogy Gyöngyösről két borbély mester nevét is említi, ami valószínűvé teszi, hogy a városról van szó. 18a Életének 1683 és 1687 közötti időszakáról nem sokat tudunk. 1687-től 1701-ig azonban nyomon követhetjük életét. A „Memoriálék" (1687) első bejegyzése így hangzik 19 : „5 Apr Jöttem Papára". Majd április 16-án „köszönt be" a céhbe és ugyanakkor meg is házasodik. Saját szavaival: „eskűttem is háltam is az feleségemmel.'' 13 Bothár i. m. 105. 16 A pápai sebészcéh 1609-ből származó szabadalomlevelének aláírói. A kilenc aláíró közül nyolcnak a nevében szerepel a „Borbély" elem. 17 Vályi András: Magyarországnak leírása (Buda 1799. 11. köt. 80.) c. művében hármat nevez meg: Szatmár megyei falu, Heves megyei mezőváros, Somogy megyei puszta. 18 ,,Miko gondolkodnám" kezdetű részben I. rész, számozatlan 11. oldal ,,Iol elmelkeggyel" kezdetű rész zárósorai, I. rész, számozatlan 20. oldal. x 8a BárThury Etele református Iskolatörténeti adattára (I—II. köt. Bp. 1887.) szerint ez időben több, Gyöngyösi Márton nevű tanulóra vonatkozó bejegyzés található a debreceni kollégium anyakönyvében, ezek azonban — bővebb utalás híján — nem vonatkoztathatók szerzőnkre. 19 I. rész, számozatlan 12. oldal 20 I. rész, számozatlan 14—15. oldal
