Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies of the College of Physicians of Philadelphia, 1975—76. (Bánóczy Erika)

(1753—1799) mint fiatal sebész részt vett a háborúban, naplóját, melyet 1846-ban adtak ki először, fő történelmi forrásműként tekintik a dicstelen québeci hadjáratot illetően. 1790-ben lett a Philadelphiai Orvosi Társaság tagja, s a Transactions and Studies első számában három közleménye is megjelent. Alexander von Humboldt, a nagy német természettudós igen népszerű Amerikában, a német származású lakosság több városban is felállította szobrát. Humboldt visszatérőben dél-amerikai felfedező útjáról (1799—1804), Párizsba menet, néhány hetet az Egyesült Államokban is töltött. R. E. Jones ezt az időszakot idézi fel perui látogatása kapcsán, ahol is egy limai parkban szintén Humboldt mellszobrával találkozott. (Alexander von Humboldt in Philadelphia and Peru. — 85—90. p.) Vol. 43. No. 3. Az első európai kórház a nyugati félgömbön a Santo Domingoi Hospital de San Nicolas de Bari volt, melynek építését Frey Nicolas de Ovando spanyol királyi kormányzó rendelte el 1503-ban. (Marion-Landais, G.: The First European Hospital in the Western Hemisphere. — 136—141. p.) Kezdetben igen kicsi volt, mindössze hat beteg ellátására alkalmas, a 16. század vége felé a kápolnával egybeépült kórház már hetven ággyal rendelkezett, a lázas betegeket, sebesülteket elkülönítve, külön személyzet ápolta. Mivel Santo Domingóból indultak ki a spanyol vállalkozások, a San Nicolas katonai kórház jellegű volt. Amikor Sir Francis Drake 1586-ban bevette Santo Domingót, felégette a kórházat is, elvitte a műkincseket, sőt valami okból a vászonneműt is. Felépülve, kibővítve 1818-ig működött, ekkor anyagi források hiányában be kellett zárni. Ettől kezdve az épület állandóan pusztult, jelenleg a Dominikai Köztársaság műemlékvédelme dolgozik a maradványok mentésén, a kórházat újjáépítik és orvosi múzeumnak rendezik be. A szokatlanul vaskos füzet háromnegyedét az 1974/75. évi beszámolók teszik ki (Annual Reports. — 150—336 p.) Az elnöki beszámoló tájékoztat az új direktívákról, majd a titkári jelentés értesít a megtartott ülésekről (a látogatottság 51—275 fő) a Társaság létszámáról (év elején 1499, év végén 1581). A könyvtár tárolási gondokról számol be, remélik, hogy jobb lesz a könyvállomány kihasználtsága, ha létrejön a tervezett Orvostörténeti Intézet, tájékoztat a költségvetésről, gyűjteményeiről, gyarapodásáról, folyóiratállományáról, a szolgáltatásokról (az igény a fotókópiák iránt a legnagyobb), végül a személyi változásokról. Ezután a szakosztályok munkájának ismertetése következik, majd a tagság teljes jegyzéke. Vol. 43., No. 4. A. A. Walsh a 19. században igen népszerű, Gall és Spurzheim által kidolgozott „koponyatan" philadelphiai fogadtatásáról ír tanulmányában (The „new science of the mind" and the Philadelphia physicians — 397—415. p.) A 18—19. század során Amerikában a tudományos fejlődést főként az orvostudomány képviselte, az európai függéstől való megszabadulás egy minden új iránti fogékonyságot hozott magával. A frenológia is hamar népszerűvé vált, egészen idegen sem volt, mivel mutatott némi rokonságot Benjamin Rush pszichológiai elméletével. Az első amerikai