Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bosnyák Sándor: A nevetlen ujj

A Szeged környéki falvakban az árpát, a támadást, a gilvát, a pokolvart, a sühöt, a szemfájást s a kelést

3 úgy gyógyították, hogy a beteg testrészre a nevetlen ujjal keresztet vetnek vagy keresztet húznak s közben ráolvasó imádságot mondanak. Az igézést országszerte szenesvízzel orvosolják: a háromszékiek a nevetlen ujjal keresztet húznak a gyermek homlokára

1

, az istensegítsiek, a tarpaiak s a hódmezővásárhelyiek a nevetlen ujjról a gyermek szájába csöppentenek,

0 a bátyaiak a parázsló gyufaszálakat a gyűrűs ujjal lökik a vízbe.

6 A zagyvarékásiak kerekítéssel és keresztezéssel is élnek: a pokolvart, az árpát, a csipát s az orbáncot gyógyítják nevetlen ujjal.

7 A tápéiak is a kerekítéshez a nevetlen ujjukat használják, „avval tudnak gyógyítani, az hasznos"

8

, s a szőregiek is vallják, hogy a nevetlen ujjal való keresztezés „mindenrű jó".

9 A göcsejiek a fájós szemet a nevetlen ujjal kenegetik

10

, a bátyaiak a hideglelésben szenvedő szája szélét a gyűrűs ujjal kereszt alakban kenegetik

11

, a szilágyságiak az árpát a nevetlen ujjal kaszálják le.

12 A sándorfalviak hasgörcs ellen keréknyomból vesznek földet, ecettel s összetört fokhagymával elkeverik, s a nevetlen ujjukat a keverékbe mártva a köldökmélyedésben megforgatják.

13 A moldvai, a bukovinai s a gyimesvölgyi falvakban azt tartják, hogy a gelkát az tudja meggyógyítani, aki puszta kézzel gyíkot fogott, s annak a nevetlen ujjával kell a beteg torkát simogatni.

14 A nevetlen ujjnak a gyógyítás mellett a szerelmi varázslatban is szerepe van. A rákospalotaiak hiedelme szerint: „a nevetlen ujjúból az italba belecsöppent a véréből és a legénnyel megitatja. Az olyan hatással van rá, hogy nem tud szabadulni tőle"}

0 A hiedelem a göcseji falvakban

10 s az ország másik szélén, a szatmáriak közt is él. A matolcsiak hiedelme archaikusabbnak látszik: „a bal keze nevetlen ujjának a hegyét keresztalakban bevágja s kilenc csepp vérét pogácsába csepegteti és úgy éteti meg a legénnyel."

17 3 Kálmány Lajos: Ráolvasok. Etlmographia, 1891, 36, 37, 69, 70.; Kovács János: Szeged népe. Szeged, 1901, 395. A kelést a háromszékiek is ugyanígy gyógyítják: Etlmographia, 1891, 362. 3 Benkő András: Háromszéki babonák. Etlmographia, 1891, 360. 5 Kiss Lajos: A születéssel, kereszteléssel és felneveléssel járó szokások, babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről. Etlmographia, 1920, 89. 6 Fehér Zoltán: Bátya néphite. Bp. 1975. 134. Folklór Archívum, 3. 7 Pócs Éva, i. m. 177, 200, 203. 8 Grynaeus Tamás: Népi orvoslás. Tápé története és néprajza. Tápé, 1971, 768. a Kálmány Lajos, i. m. 35. 10 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914, 226. 11 Fehér Zoltán, i. m. 148. 12 Balázs Márton: Szilágysági néprajzi adatok. Etlmographia, 1891, 201. 13 Etlmographia, 1925, 171. 14 Diószegi Vilmos: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Néprajzi Közlemények, 1960. 3—4 63, 64, 65. 15 Adatközlő: Rudolf Józsefné, Hegedűs Erzsébet. 65 é. 1,1 Gönczi Ferenc, i. m. 212. 17 Luby Margit gyűjtése. Etlmographia, 1928, 201.