Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

ezt a lap több folytatásban közölte: „A gyermekágyi láz fölötti vélemény különbség köztem s az angol orvosok között."^ Az „Orvosi Hetilap" felfigyelt egy-egy új, érdekesebb hazai kiadvány felbukkanására is, így értesülhetünk Sugár Fábiusz „Orvosi Napló"-járól: „Újévi vendégünk az «Orvosi Naplà» megjelent. . . tavalyinál csinosabb, czélszerííbb alakban , . . szokásos zsebkönyvek fogalmának jobban megfelel. . . nem titkolhatjuk örömünket a felett, hogy az O. N. főcikke egy minket legközelebbről érdeklő történelmi rajz . . . Weszpréminek . . . munkájából szedegetett s helyes felfogású korrajzzal feleresztett munkálat elismerésünket érdemli ki"

21 Ugyancsak ismertették Batizfalvi Sámuel pesti orthopédiai magángyógyintézete működését ismertető évi jelentést is.

32 Megemlékeznek a „Gyógyszerészeti Hetilap" megindulásáról is,

33 melynek alapítása bizonyos tehermentesítést jelentett az „Orvosi Hetilap"-nak, mert ezután már sokkal kevesebb gyógyszerészeti vonatkozású anyagot kellett közölniük. Egyébként a szerkesztőség nem ragaszkodott mereven az orvosi tárgykörhöz, például megjelentették Bakody Tivadar cikkét, amelyben a testgyakorlás felvételét javasolja az iskolai tantervbe (Országos testgyakorlat).

34 Maga Bakody a hasonszenvi orvoslás híve és a testgyakorlás bevezetésének egyik legjelentősebb szószólója volt. Időről időre ismertették neves közéleti személyiségek elhalálozása utáni boncjegyzőkönyveket. Többek között gróf Teleki László tragikus halála után Flór Ferenc tette közzé a jegyzőkönyvet: „Gróf Teleky László testének halál utáni vizsgálata".

35 Poor Imre lapjának, a „Gyógyászat"-nak megindulása után rendszeresen közölt személyeskedő jellegű támadásokat Markusovszky, az „Orvosi Hetilap" és körülötte tömörülő orvosok ellen. Időnként még a becsületbeli gyanúsítgatásoktól sem riadt vissza. Ilyen eset volt, amikor nyílt levelet intézett Markusovszkyhoz az Orvosi Könyvkiadó Társulat megalapítására hagyományozott pénzalap ügyében: „Nyílt levél Markusovszky L. tr. úrhoz Nekem jutott az a szerencse, hogy a tervezett «orvosirodalmi m. könyvkiadó tarsulat» előrajzát a b. e. Csausz szeretett tanárral 200 fnyi alap megajánlás mellett halálos ágyán aláíratni, innen az aláírási előrajz ívet Rupp tanár úrhoz vivén, mikor az mégegyszer kezembe került, már akkor Sauer, Rupp, Balassa, Semmelweis, Wagner stb. tanár tíznél több tudor urak mint ígérkezett 20 ftos részvényesei az alakulandó orvosirodalmi társulatnak voltak aláírva. Ezen aláírási előrajz ívről azóta semmit nem tudunk . . . Sóvárgunk a t. szerkesztőtárs nyilatkozata iránt. . ."

3Ö Később a vádakat mintegy továbbfejlesztve Poor visszatér a témára: „A «Gyogyaszat» 52. számában felszólítottam az «Orvosi Heti/ap» szerkesztő urát tudósítana minket arról, vájjon miként áll a «o.m.k.t.» ügye, melynek aláírási előrajz 30 OH 1860, 44-47. sz. 31 OH 1861, 1, 6—7. Batári Gvula: „Gvógytani adomák" az első magvar „Orvosi Napló"ban. OH 1971, 28, 1659-1660. 32 OH 1861, 32, 640. 33 OH 1861, 47, 943-944. 34 OH 1861, 15, 291-293. 35 OH 1861, 19, 371-373. 36 Gyógyászat 1861, 52, 1095.