Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

Egyébként Poor Imrének a szerkesztésbe való bevonásából később komoly problémák adódtak. A következő évben ismét foglalkoztak a lap kibővítésének a problémájával.. A cikk elején önkritikát is gyakorolnak: „Nem voltunk eléggé általánosak, s nem engedtünk nagy tért a világirodalom ismertetésének, — nem hoztuk . . . a lapszemelvényeket. , . Mi feladatunkat nem fogtuk fel az orvosi gyakorlat pillanatnyi szükségei, hanem az élő tudomány s egy szebb jövő szempontjából. . . Az Orvosi Hetilap is elérkezettnek véli az időt, hogy feladatának, másik czéljának kiviteléhez rendszeresen fogjon, s munkássága körébe vonván az orvos gyakorlati szükségeit, hasábjain a külföldi lap és könyvirodalmat is minél alaposabban ismertesse meg, s kivált azon ügyfeleket, akik mindennemű és nyelvű lapot nem tarthatnak, az egyetemes orvosi tudomány állásáról folyton tudósítsa."

22 A szakosított lapszemlék készítésére sikerült megnyerni kiváló szakértőket : a belgyógyászat Wagner János egyetemi tanár, bőrgyógyászat és bujakór dr. Poor Imre, sebészet dr. Kovács Endre és dr. Lumniczer Sándor, nőgyógyászat és szülészet dr. Semmelweis Ignác egyetemi tanár területe volt. További közreműködők voltak: Hirschler Ignác, Bókay János, Koller Gyula, Tormay Károly, Czermák János, Kátai Gábor. Az angol nyelvű lapok figyelését a szerkesztő, Markusovszky vállalta. A lapbővülés havonként egy ívnyi terjedelmű növekedést jelentett. Ugyanakkor bejelentették az orvosi műszótár munkálatainak befejezését is. Arról is írtak, hogy „czélunk eddigi marad: mívelni a magyar orvosi tudományt s ezen irányban ható erőket egyesíteni és értékesíteni. E czél elérése végett fölkérjük továbbra is a két haza minden magyar és nem magyar-ajkú orvosainak és gyógyszerészeinek szíves részvétét." A közleményt már együtt írják alá a lap „felelős szerkesztői" : Markusovszky és Poor. Igen érdekes hír jelent meg a „Vegyesek" rovatban egy Pesten létesített tudományos, orvosi olvasókörről.

23 „A pesti közkórházbeli másod- és harmadorvosok közmegegyezéssel tudományos olvasókört alakítottak magok közt, melynek czélja bel- és külföldi orvosi lapokat járatván, tudományunk gyarapodási mozzanatait figyelemmel kísérni, a közkórház külön beteg osztályain előforduló tanulságosb esetekről egymást tudósítani, s így a kórházi gyakorlatot érdekesíteni, czélul tűzte ki, továbbá az olvasókör a köz kórházi egyes betegosztályok gyógyműködéséről, s az érdekkel bíró kóresetekről «Orvosi Hetilapéunkát s ezáltal t. olvasóinkat tudósítani. Fiatal orvostársainknak a rég óhajtott tevékenysége — az ige testté fogván válni új lendületet adand a közkórház eddigi életének,"

2

^ Feltehetően ez volt az első jelentősebb kezdeményezés hazánkban egy tudományos orvosi olvasókör létrehozására és ebben az „Orvosi Hetilap"-nak is jelentős szerepe volt. 22 OH 1860, 1, 1-4. 2

^ Batári Gyula: „Tudománvos olvasókör" 1860-ban. Könyvtáros. 1972, 7, 400 24 O//1860, 2, 40