Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

tőnek, aki később a „Gyógyászat" című rivális folyóirat alapítója lett. Az „Orvosi Hetilap" a pesti orvosi fakultás lapjaként is szerepelt, amellett azonban a gyakorló orvosok speciális szempontjait is igyekezett a szerkesztő szem előtt tartani. 1857. június 4-én Pesten jelent meg először a lap, lényeges célkitűzéseit az első szám tárca rovatában közölték. Ügy gondoljuk, ezen alapvető és a kor orvosi viszonyait is élesen tükröző dokumentumot nem lesz érdektelen hosszabban idézni: „Tárca Pest, május 27. Hálás elismeréssel azok iránt, kiknek erkölcsi erélye lehetővé tette folyóiratunk megindítását, s kik eddigelé más szellemi munkálatokkal tartalmához járultak, megnyitjuk az orvosi hetilapot. Fogadják őszinte köszönetünket a közügy nevében különösen a t. c. egyetemi tanárok és segédeik, kik szaktudományokbani tapasztalataik és a kórodai előadásaik rendes közlésével biztosítani szíveskedtek lapunk becsét; — úgy szinte a pesti kórházak t. c. főorvosai s mind azon kartársak, kiknek ügy szeretete bizalommal karolta fel a keletkező vállalatot, s kik bennünket tettleges részvételükkel szerencséltettek. A Cs. k. helytartóságnál levő t. egészségügyi tanácsosok és megyei főorvosok vegyék köszönetünket azon készségért, mellyel az orvosi személyzet névjegyzékét velünk közleni szíveskedtek, s ne sajnáljanak továbbá is oly szaklap érdekében működni, melynek feladatai közt nem utolsó helyet foglal el közegészségi ügy, melynek vezetésével őket a magas kormány bizalma felruházta. Minket, mint már lapunk előleges jelentésében kimondottuk, annak megindítására azon komoly meggyőződés ösztönzött, hogy kötelességünk a nemzet irányában meg tartani és továbbfejleszteni azt, mit elődeink szakunkban ránkhagytak, hogy kötelességünk a tudomány, a szenvedő emberiség s mimagunk iránt; elkövetni képességünk szerint mindent, mi a józan és észszerű gyógyászat terjedését és önálló felvirágozását közöttünk elősegítheti. Ezen kötelesség érzete mindnyájunknál közös volt; hogy mi határoztuk el magunkat a hitünk szerint szükséges magyar orvosi lap létesítésére, annak indoka nem az volt, mintha kizárólag hivatottaknak éreztük volna magunkat ezen vállalatra, hanem mivel évek lefolyta alatt más valaki nem igen találkozott, ki abeli óhajtásunkat életbe léptette volna. A kötelesség sürgető szava, szándékunk tisztaságának öntudata, s azon férfiaknak, kiket imént hálával említénk tisztelő bizalma, bátorított bennünket megkísérteni a közhasznú folyóirat megindítását, melynek fenntartására, fejlesztésére és gyümölcsöztetésére egyesítve kívánnak látni honunk legjelesb tudományos képességeit. Célunk : az orvosi tudomány művelése közöttünk és általunk : figyelmeztetni ügyfeleinket a tudományos orvosi világ tanulmányaira és fölfedezéseire ; terjeszteni és meghonosítani közöttünk az okszerű lehetőleg tüzetes kórbúvárlatot, elveit és eljárását; megörökíteni hazánk javára kitűnő szakembereink tapasztalatait, és buzdítani őket a nemzeti figyelem és eredő közhaszon által nemes munkálkodásban kitartásra; ébren tartani honunk minden vidékein a tudományos haladás és nemzeti műveltség iránti részvétét: értékesíteni tanintézeteink és koródáink tanulságos anyagát; közre munkálkodni honunk egészségi viszonyai és kincsei megismerésére, és az orvosi hivatás tudományos és erkölcsi emelésére . . .