Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

valamint 1557 októberétől töltötte be a dékáni tisztséget, míg az egyetem 1556 őszén rektorává választotta. Az orvosi kar iratai szerint 1563. szeptember 13-án halt meg Bécsben.

54 Christopherus Burger Olomucensis. A morvaországi Burger összes tanulmányait Bécsben végezte. 1570 áprilisától a Magyar Nemzet tagja, ahol 1580 áprilisában lefizeti a bölcseleti magisteri címért járó díjakat és az április 14-i bejegyzés szerint az orvosi kar hallgatója. Az orvosi karon 1587. április 3-án baccaluareus, június 7-én licentiatus, majd október 25-én orvosdoktor. Az orvosdoktorrá avatásával foglalkozó bejegyzések szerint ekkor már a bölcseleti kar matematikaprofesszora. A Magyar Nemzet 1587. október 14-én procuratorává választotta, majd egy későbbi bejegyzés szerint 1591. április 20-án meghalt.

55 A Magyar Nemzet iratai szerint két cseh nemzetiségű orvosdoktor szerepelt a tagok között. Ezek közül Georgius Schmider Duxoviensis 1622. május 1-én felvételét kérte az orvosi karra, ahol 1622. szeptember 2-án baccalaureus, 1623 októberében licentiatus és 1624. március 27-én orvosdoktor. Ez év áprilisában a Magyar Nemzet procuratorává választotta.

56 Antonius Melae Vratislaviensis, cseh nemzetiségű bölcseleti magister 1528. április 14-én lefizette a tagságért járó díjat, majd az 1542 októberében kelt bejegyzés szerint 1541-ben orvosdoktorként hunyt el Bécsben. Az orvosi kar irataiban nem szerepelt, orvosi tanulmányainak helye ismeretlen.

57 A lausitzi hercegség területéről származó, a Magyar Nemzethez tartozó orvosdoktorok közül kiemelkedik Sigismundus Geisler Lusatus, a 17. század első évtizedeinek kiváló bécsi orvostanára, aki az orvosi kar iratai szerint Lobavia városában született. A Magyar Nemzetnek 1593 őszétől volt a tagja, de felvételekor lefizette a bölcseleti magisteri fokozatért járó díjat. Előtanulmányait Firenzében és Erfurtban végezte, majd 1598-ban Bécsben bölcseleti doktori fokozatot nyert el. 1599-től az orvosi kar hallgatója, ahol 1603-ban orvosdoktorrá avatták. Orvostudományból elnyert fokozatairól nincs említés, feltehető, hogy máshol szerezte. Hét alkalommal az orvosi kar dékánja, 1618 őszén az egyetem rektora, míg nyolcszor a Magyar Nemzet procuratora. Az iratok szerint 1637. október 14-én hunyt el Bécsben.

58 Guilualmus Godefridus Hacklperger (Ackelperger) Görliciensis, ugyancsak lausitzi születésű német orvosdoktor, akit 1624. február 21-én Bécsben orvosdoktorrá avattak. Előtanulmányait német és olasz egyetemeken végezte. 1625 októberétől a Magyar Nemzet tagja, amely 1627 őszén és 1629 tavaszán procuratorává választotta, míg több alkalommal az egyetem rektori és az orvosi kar dékáni tisztségét is viselte. 1651. február 17-én hunyt el Bécsben.

59 A tárgyalt időszak harmadik, Magyar Nemzethez tartozó, lausitzi származású 54 Schrauf: 292, 381. 1. Acta III. 257—58, 272-278, 280, 287, 289, 295-96, 298, 308-309. 1. 55 Schrauf: 303. 311-312. 1. Acta. IV. 361. 377. 378, 413, 419, 425, 428, 430, 431. 1. ^Schrauf: 355. 1. Acta V. 169, 171, 178, 179, 181, 184. 1. 57 Schrauf: 53, 38. 197. 1. 58 Schrauf: 385, 391. 1. Acta V. 12, 23, 30, 49, 54, 59, 63, 67, 69, 84, 90, 92. 95, 100, 107,111, 112, 117, 120, 123, 134, 138, 139, 141, 144, 145, 147, 151. 154, 158, 161, 163, 166170, 172, 174, 176, 180, 194, 217, 219, 230-233. 1. 59 Schrauf: 359, 365, 386. 1. Acta V. 184, 187, 195, 197, 201-15, 370. 1.