Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)
22-én felvették 33 az orvosi kar hallgatói közé. További adattal, sem életére, sem tanulmányaira, nem rendelkezünk. Matheus Lachenperger Posoniensis (vagy M. Lachemperger ex Posonio) neve 1506 őszétől fordul elő a Magyar Nemzet irataiban, majd 1509 tavaszán az orvosi kar jegyzője bevezette az orvoshallgatók sorába. E tudományból fokozatot nem szerzett. 34 1521. november 7-én bevezették az orvosi kar irataiba, mint hallgatót Ioannes Ottman Budensis (Johannes de Ethman) magisteri, aki a Magyar Nemzetbe felvételét csak 1522 tavaszán kérte. Orvostudományból fokozatot nem szerzett. 35 A tárgyalt korszak utolsó bejegyzett orvoshallgatója Johannes Ludovicus bölcseleti magister, akit 1629. november 15-én bevezettek az orvosi kar irataiba. Tanulmányairól nincs feljegyzés. 36 A hallgatók felsorolásának végén említjük Michael Sartoris (Pannonius de Premarthon) nevét, aki a XVI. század elején a bécsi egyetem jeles egyéniségei közé tartozott. Tanulmányait 1496 őszén kezdte el a bécsi egyetemen és 1499 tavaszán már bölcseleti baccalaureus, 1500 tavaszán magister. A Magyar Nemzet először 1500 tavaszán választotta procuratorának, de ezt a tisztséget még három alkalommal (1504, 1524 és 1527 őszén) viselte. Az orvosi kar iratai szerint 1505. október 12-től orvosi tanulmányokat folytatott, de a ferrarai egyetem iratai szerint itt 1506. február 12-én baccalaureus, július 2-án orvosdoktor. Ezután visszatért Bécsbe, hiszen 1506 októberében már az egyetem rektora, amely tisztséget még 1507 tavaszán és 1508 őszén is viselte. Sajnos nem tisztázható, miért csak 1508. április 14-én kérte Ferrarában szerzett oklevelének elismerését az orvosi kartól, amit augusztus 8-án bevezettek a kari iratokba. Életének 1508—1518 közötti szakaszáról nem rendelkezünk adatokkal, feltehetően nem tartózkodott Bécsben. Erre utal, hogy 1518. április 14-én úgy írnak róla az orvosi kar irataiban, mint aki visszatért Bécsbe, de egy Szepeshelyen kelt (1520. március 15.) oklevél szerint ott is működött. 1522. május 31-én kelt lőcsei oklevél szerint Premarthon abban az évben a város orvosa volt, de a bécsi orvosi kar őszi irataiban már a kar seniorjává választották. A források szerint 1528. május 26-án Bécsben elhunyt és a Magyar Nemzet megemlékező bejegyzése, mint a város tanácsosát is emlegeti. 37 Jóval rövidebb ideig működött Bécsben Stephanus de Lechnicia orvosdoktor, akit a Magyar Nemzet 1457. április 14-én vezetőjévé választott. Neve már 1441-ben szerepelt a Nemzet irataiban, de 1448-ban Pisában, majd Páduába távozott. Az itáliai egyetemi évkönyvek szerint orvosdoktori oklevelét 1455. június 4-én Bolognában szerezte, de ezután rövid ideig Ferrarában is működött. Feltehetően 1457 elején érkezett Bécsbe, de már 1458 végén a magyar királyság területére távozott. Az orvosi kari 33 Acta 111. köt. 58. 1. 34 Acta ill. köt. 61. 1. 35 Schrauf: 184. 1. Acta . . . III. köt. 145. 1. 36 Schrauf: 368. 1. Acta IV. köt. 617. 1. 37 Schrauf: 146, 81, 257, 26. 47, 60, 81. 152, 257. 158, 159, 277, 30, 280, 189, 281. 1. Acta III. köt. 58, 64, 65, 68-69, 75-76, 140, 143-144, 155, 161, 164, 178, 307. 1. Veress: 451, 507. 1.