Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

A BÉCSI EGYETEM ORVOSI KARÁNAK ÉS A NAT 10 HUNGARICÁNAK KAPCSOLATAI (1381-1630) KAPRONCZAY KÁROLY K

elet-Közép-Európa szellemi fejlődését nagyban elősegítették a XV. század derekán alapított prágai (1348), krakkói (1364) és bécsi (1365) egyetemek. Ez a hatás a magyar művelődéstörténetben is kimutatható, hiszen e három egyetemet az alapítást követő évektől nagy számban látogatták a magyar hallgatók.

1 Ezt nemcsak a földrajzi közelség befolyásolta, hanem itt a tanulmányi és vizsga költségek jóval alacsonyabbak voltak az itáliai egyetemi díjaknál.

2 A három egyetem látogatottsága koronként változó, amit politikai vagy vallási (például a reformáció korában) okok magyaráznak. A bécsi egyetem magyar hallgatói az ország nyugati és középső, valamint a német lakta területekről származtak. A hallgatók összlétszámát tekintve a bécsi és a krakkói egyetemen a magyarországiak mindig 30 -50%-os arányt jelentettek.

3 1 Abel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Bp. 1881.; Ábel J.: A krakkói egyetem magyar hallgatói. Bp. 1881.; Album Studiosorum Universitatis Cracovienensis. I. köt. 1400—1487. Krakkó, 1887. II. köt. 1490-1551. Krakkó, 1892.; Miller, J. F.: Regestrum bursae Cracoviensis Ungarorum. Buda, 1821. ; SchraufK. : A krakkói egyetem és a magyar tanulók háza lakóinak jegyzéke (1493—1558). Budapest, 1893.; Dabrowski Jan: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. Tanulmányok a lengyel—magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp. Akadémiai Kiadó, 1969. 55—70. p.; SchraufK.: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Bp. MTA 1892.; Schrauf K.: A bécsi egyetem Magyar Nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp. MTA 1902.; Die Matrikel der Universität Wien. Wien, 1891. I. köt. (1377-1450), II. köt. (1451-1560) III. köt. (1561-1630); Aschbach, Joseph: Geschichte der Wiener Universität. Wien, Universität. 1865. I—III. köt.; Redlich, Oswald: Die geschichtliche Stellung und Bedeutung der Universität Wien. Wien, Manzsche, 1911.; Adler, Heinrich: Ein halbes Jahrtausend. Festschrift, anlässlich des 500 jährigen Bestandes der Acta facultatis medicae Vindebonensis. Wien, 1899.; Geschichte der k. Universität zu Wien

v Wien, Universität, 1854. I—

II. köt.; Voss József: A hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt. Bp. 1862. I—

II. köt.; Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XV. és XVI. században. Budapest, 1874.; Fraknói V.: Adatok a hazai és a külföldi iskolázás történetéhez a XV. és XVI. században. Századok, 1875. 670—677.; Békefi Rémig: Külföldi iskolázás 1526-ig. (Matlekovits: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. V. köt. 152—168.) Bp. 1898.; Fináczy Ernő: A renaissance kori nevelés története. Bp. Hornyánszky, 1919.; Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Bp. 1915. (1264—1864); Veress E. : A római Collegium Germanicum és Hungáriáim magyarországi tanulóinak anyagkönyve és iratai. (1559—1917.) Bp. 1917.; Veress E. : Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. 1221-1864. Bp. MTA 1941. 2 SchraufK.: A bécsi egyetem Magyar Nemzetének anyakönyve . . . VII—XIV. p. 3 SchraufK. i. m.