Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Ehrentheil, O. F.: Oliver Wendell Holmes és Semmelweis Jgnác egy és negyed századról visszatekintve (angol nyelven)

nam. The reference by Routh was checked and found to be incorrect and 1 was unable to locate it. 35. Fischer, Isidor: a) Semmelweis' Vorläufer. Wiener klinische Wochenschrift XIX/2, 1906 pp 1155—1157. b) Historischer Rückblick auf die Leistungen des XIX Jahrhunderts auf dem Gebiete der Geburtshilfe und Gynäkologie, in Halban, Joseph and Seitz, Ludwig, ed. Biologie und Pathologie des Weibes. Berlin, Wien. Urban & Schwarzenberg. 1929. vol. VIII/3 pp 1343-1522. (Call # 24-A-465). 36. Popper, Karl: a) The Logic of Scientific Discovery. 2nd ed. New York, Harper & Row. 1968. (Call # Q-175-p831L, 1968). b) Conjectures and Refutations. New York, Basic Books. 1962 (Call # Q-175-P60-1962) 37. Doleris, J. A.: La fievre puerperale et les organismes inférieures. Paris, Brailliere et fils. 1880. pp 222, 223 (Call # 25-F-69). 38. Alloway, T. J. : The relation of microorganisms to the puerpera and the way to menage them. Canada Med. & Surg. J. for April and August 1886. (Call # 25-F-28 No. 1). 39. Dubos, Rene J. : Louis Pasteur-Free Lance of Science. Boston. Little, Brown & Co. 1950. pp 261, 262 (Call # WZ 1000-P3D-1950). Recently reprinted by Charles Scribner's with a new introduction by Dr. Dubos. 40. Thompson, Morton: The Cry and the Covenant. Garden City, N. Y. Doubleday & Co. 1949. (Call # 25-AÍ1-90). 41. Berger, Baron Alfred von: Semmelweis und andere Geschichten. Berlin, Fontane & Co. 1904. (Call # t 6304). Összefoglalás 1843-ban publikálta Oliver Wendell Holmes híres müvét: The Contagiousness of Puerperal Fever, és 1847-ben Hebra a Zeitschrift der Gesellschaft der Ärzte zu Wien szerkesztői jegyzetében közölte Semmelweis Ignác felfedezését, hogy a gyermekágyi láz pyaemia, melyet a bomló szerves állati anyag okoz. Mindkettejüket támadták koruk legkiválóbb szülészei—de egy fél század múlva megindult a vita, hogy a gyermekágyi láz okának felfedezéséért melyiküket illeti a pálma. Két tényt kell szem előtt tartani: 1. bár apró állati élőlények, mint a betegség okozói, néhány előfutárnál már megjelentek elméletekben, de a bakteriológia tudománya nem létezett Pasteur és Koch működése, az 1860-as és 1870-es években publikált műveik előtt; 2. az antiszepszis elveinek elismerését Joseph Lister propagálta 1867-ben, támaszkodva a bakteriológiai felfedezésekre. Mind az angol kontagionisták — beleértve az amerikai Holmes-t is — , mind a magyar Semmelweis antiszeptikus és aszeptikus módszereket alkalmaztak anélkül, hogy a mikrobák felfedezése előtt húsz évvel tudtak volna.létezésükről. Szembeszökő a különbség Semmelweis és Holmes egyénisége között. Semmelweis tartózkodott az írástól, Holmes viszont — ,,a reggelizőasztal kényura", amint egyik szépirodalmi könyvének címe mondja — szeretett írni verset, esszét, novellát és önéletrajzi vázlatokat. „Ha Semmelweis úgy tudott volna írni, mint Holmes, Aetiologiája tizenkét hónap alatt meghódította volna Európát" — mondta Sinclair. Semmelweis tragédiája nemcsak az őt körülvevő ellenséges környezet műve volt, hanem saját túlérzékenységének is eredménye. Doktrínájának éles visszautasítását és ellenzését ő maga személyes ellenségeskedésnek magyarázta. Ez hozta létre, személyiségével és magatartásával együtt, az orvostörténelem egyik legcsúnyább mártírfejezetét. A gyermekágyi láz prophilaxisában és a gyakorló orvosi személyzet részére adott tanácsokban igen kis eltérés volt az angol kontagonisták és Semmelweis között — de a gyermekágyi láz kórokának felismerése Semmelweis felfedezése volt. Semmelweis felfedezése