Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

SZEMLE Könyvekről - Ayers, G. M.: England's First State Hospitals and the Metropolitan Asylums Board 1867-1930 (R. Harkó Viola)

itáliai oktatási centrumhoz való igazodás következtében az erfurti orvosi kar jelentősen elősegítette Németországban a humanizmus befogadását. Abe elmélyült kutatásokon alapuló könyve hasznos olvasmány nemcsak az orvostörténésznek, hanem a fenti kor művelődéstörténetével foglalkozó egyéb szakágak kutatóinak is. Az érdekes és olvasmányos könyvet sok kép díszíti, függelékként az orvoskari dékánok és az egyetem orvosrektorainak jegyzéke, valamint gazdag hivatkozási jegyzék egészíti ki, és névmutató könnyíti meg használatát. T. Pajorin Klára Ayers, Gwendolyne M. : England's First State Hospitals and the Metropolitan Asylums Board, 1867—1930. London, Wellcome Institute for the History of Medicine, 1971. 370 p. A könyv szerzője szociológus; munkája megírására az ösztönözte, hogy az angol orvostörténeti kutatás kissé elhanyagolta a 19. századi, állami alapítású, szegény betegek részére létesített kórházak, intézmények történetének alapos feldolgozását. Az ilyen jellegű kórházak létesítését 1867-ben rendeletileg szabályozták, s a munka, amely egyébként a szerző bölcsészdoktori értekezése, azért öleli fel az 1867—1930-as évek időszakát, mivel ez a periódus egyúttal a „Metropolitan Asylums Board" nevű kórházi testület működési ideje is; Anglia első ilyen jellegű kórházi szervezete, s történetének követése képet ad arról, hogyan jutott érvényre az angol közkórházügy központi irányításának elve. Bár úgy tűnik, hogy a testület csak az elmebetegek kórházi ápolását igyekezett megoldani, valójában intézményeiben kezeltek lázas és járványos betegségben szenvedőket is, sőt működésük első három évtizedében talán a legtöbbet a lázas, járványos betegségben szenvedőkért tettek, a krónikus elmebetegek gondozása mellett. Tevékenységük annál inkább dicséretet érdemel, mivel meg kellett vívniuk harcukat a társadalmi közönyösséggel és a szűklátókörű állami bürokráciával is. A szerző megismertet bennünket a testület (MAB) szerkezetével, munkájával, személyzetével, közli a költségvetési adatokat, majd az egyes kórházak, intézmények múltjába is betekinthetünk, különösen századunk első három évtizede alatt. Ekkor már az említett kórformákon kívül intenzíven foglalkoztak a nemi betegségekkel, a tuberkulózissal; kidolgozták e betegségek szervezett leküzdésének feltételeit; finomították a gyerekgondozást, igyekeztek gondoskodni a kallódó fiatalokról, majd a háborús menekültekről. 1930-ra a szervezetnek 24 ezer ágyas kórházrendszere volt. A tanulmány szerzője munkája megírásakor az egyesület hivatalos iratanyagára támaszkodott; nagy segítségére voltak a folyamatosan, kéthetenként tartott bizottsági ülések jegyzőkönyvei, melyeket 63 éven át vezettek. 1886-tól évi jelentéseket is adtak ki; ezek anyagát is felhasználta. Az értékes munkát függelékek egészítik ki : ezek tartalmazzák a társaság szervezeti felépítését, a kórházak építészeti adatait, a kórházi jelentéseket, a társaság pénzügyeit. A felhasznált anyag bibliográfiáján kívül közli a társulat évi jelentéseiben publikált orvosi cikkek adatait, tárgykörökre bontva. A tárgy- és névmutató után jól válogatott képanyag teszi még szemléletesebbé a könyvet, melynek nyomdai kivitele is kifogástalan. R. Harkó Viola