Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

ADATTÁR - Vida Tivadar: A fiatal Weszprémi István adaléka az alkoholizmus gyógyításának történetéhez

hunytatokkal, tisztítókkal és bőséges érvágással kezelik ama szörnyűséges nép bevett szokása szerint.

5 E hiszékeny embereket ez a csupán spanyol regényre emlékeztető talány könnyen rávezeti arra, hogy nem túlhosszas megfontolás után a nagyon vallásos asszony körülbelül így jelenti ki a véleményét: Inkább elszenvedi — úgymond — a kegyetlen halált, semmint hogy a jövőben annyiszor kitegye magát e gyalázatos látványnak, és továbbra is oly dísztelen, példátlan életet folytasson a halandók sorában. így mindegyikünk forró imával kérte Isten segítségét, s hozzálátunk a kétségbeejtő betegség gyógyításához. Mindjárt az első napon eret vágtunk oly módon, hogy a karból 5 Holberg műveit Weszprémi olvasta. ,,Arab por" c. egyfelvonásos vígjátékát említi a Tentamenben. Az itt idézett ,,Klim Miklós földalatti utazása" a cenzúra miatt eredetileg latinul jelenhetett csak meg 1741-ben Lipcsében. Csakhamar lefordították számos európai nyelvre, így 1783-ban napvilágot látott a magyar fordítása is: „Klimius Miklósnak, Föld alatt való útja, mellyben a földnek ujj tudománya, és az ötödik birodalomnak históriája adattatik elől. B. Abelinus könyves házában találtatott, és deákból magyar nyelvre fordíttatott Györfi József veszprémi prókátor által. Pósonban, nyomtattatott, s találtatik Patzko Ferentz Ágostonnál. 1783." A fordító személyéről ezen kívül nem sokat tudunk. Mindössze annyit, hogy 1791-ben megjelent „Napra forgó virág" c. könyve vitairat Szaich Leó szervita hitszónok protestánsellenes támadásaira. (Vö. Magyar írod. Lex. I. k. Bp. 1963. 419.) — A IX. rész, amit Weszprémi páciensével s annak férjével elolvastatott, e magyar fordításban a 134—229. lapokon szerepel. Elolvasva e részt, bizonyosnak látszik, hogy a következő mondatoknak volt a legerősebb hatása: „Egy felette nehéz hágható meredek hegyen által kelvén Mütak földére érkezem. Ennek Anya Városa ollyan,mint a fűzfaerdő, mivel az ő lakosi mind fűzfák. A Piatzra menvén látok ott egy erős izmos ifjat a Patroklus székiben «7w" (célzás arra a jelenetre,ami a Berlinben levő Sosias váza belső képén látható: Achilles bekötözi Patroclus sebét? Vö. Peez, Ókori Lexikon, I. k. 13—14.), „és hallom őtet a Tanátsnak irgalmasságáért könyörögni. Mikor tudakozom, mi dolog volna itt ? felelik, hogy gonosz tevő, a kinek ma tizenötödik dosist adnak. Ezen a feleleten el-bámulok ,és félre megyek. Az után egy kis időt várva a gazdámat meg-szó/lítom, hogy fejtse meg nekem azt a mesét. A pedig így kezdi és folytatja szavait: ,a korbátsolásokat, bélyegezéseket, akasztó-fákat és egyéb ollyan büntetéseknek nemeit, melyekkel a szomszéd nemzetek a gonosz tévőket egyengették, mi nem tudjuk, mert Ö úgymond nem annyira a vétkeket büntetni, mint a vétkezőket igazítani igyekezünk. Az a bűnös, kit előbb te ama gyalázatos székben ülni láttál, bizonyos dolgoknak goromba szerzője, ki az ő sok hijjában való ívásáért, minek utána sem a történynek erejével, sem pedig a Tanátsnak többszöri intésével meg nem zabolázlathatott, már most a szokott büntetés vagyis orvoslás alá vettetik; és majd a város vigyázói, akik mind orvosok azt fogják vele tselekedni, hogy ötet purgatiok által mind addig gyötrik míg aző bujaságának tüze el-nem aluszik, és osztón inni meg nem szűnik.' Alig végezte el az ő beszédjét, mindjárt én a Város patikájához találtam menni; hát nagy álmélkodással láttam sok iskátulákat, rendbe rakva Hlyen írásokkal: FÖSVÉNYSÉGNEK PORA: bujaságnak pilulája: kegyetlenségnek tinctúrája: nagyra vágyásnak enyhít tője: fahéj j a testigyönyörűség ellen: s. a. r." (I. m. 199—200.) — A korabeli irodalom kritikáját tükrözik az ilyen szavak: „ . . . Gyakran tapasztaltam, hogy Európában is vágynak olyan könyvek, mellyek az olvasóknak okádást, hasmenést és álmot okoznak"; s talán az egykorú orvosi módszerekre céloz a következő mondat : „De mi illeti az elmebeli nyavalyákat, e részben a Mütakiaknak tudománya nékem nem tetszik; noha meg-vallom, vágynak ollyan testi betegségek, mellyeket az elmebeli nyavalyákkal egybe veszünk . . ." (Uo. 202.) Holberg e könyvéről még annyit, hogy Klim a teológia kandidátusa, aki egy föld alatti világba kerül. (Holberg maga is teológiai tanulmányokat végzett.) Különböző primitív népeknél jár, az egyiknek uralkodója lesz. Visszaél hatalmával, mire elkergetik. Menekülése közben visszajut a felvilágra. Az alvilági „viszonyokban" mint tükörképben bírálja saját hazája életét, társadalmi viszonyait. (Vö. M. írod.

Lex. I. köt. 419.; Meyer's Konv.Lex. Bd. IX. 1909. 471-3.; Új M.

Lex. III. köt. Bp. 1960. 296.) (Kiemelések tőlem - V. T.)