Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - L. Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról

... 630 R. frtkban.. . megvette, légyen, — mely háznak bírásában a vevő Bérczy János Űr a méltóságos uradalom által is megerősíttetik ;"

12 1837-ben „Balassagyarmat város házi fundusainak összeírása'''' a Kis Tabán 148. szám alatt tartja számon, mint tulajdonost.

13 1848-ban már ugyanitt Bérczy János özvegye a tulajdonos.

14 Főorvosi tevékenységét 1820—36 közötti időből dokumentáljuk a Nógrád megyei Levéltárban levő iratokkal. Az említett időszakban minden évben szerepelt a himlőoltás. Ezzel kapcsolatban idézünk Bérczy főorvos jelentéseiből. 1821. november 25-én így ír a vármegyének: „... a tehén — vagy mentőhimlőnek oltása, ... nem elegendő s óhajtott előmenetellel folytattatott ezen esztendőben; minthogy összességgel a beoltatottak száma csak 1234. ... ezen jótéteilel ellenkező vaknépet minden polgári s tiszti segéd nélkül, csupán orvosi szelídséggel és javallassál csak kevésre vinni is, valamint nagy fáradságunkba, úgy nagy nehézségünkbe kerül. A seborvosok egyéb elkerülhetetlen szükséges orvosi foglalatosságaik mellett a mentőhimlőnek tenyésztésében is annyit tettek, amennyit magok erejével tehettek. Ellenben ha tekintetes nemes vármegyének kegyes segítsége a járásbeli tisztviselő uraknak közbenjárások által még a mi orvosi igyekezetünkhez járulni fog, valóban ígérem a tekintetes vármegyének, hogy a jövő esztendőkben sokkal tetemesebb számmal fognak lenni azon szerencsések, kikkel a mentőhimlőnek idvességes hasznát közölni fogjuk.'''' Kérte a vármegyétől, hogy „.. . mind az újont született gyermekekre, mind a már korosabb személyekre nézve kegyeskedjék azt a talán leghathatósabb rendelést tenni, hogy mindazoknak, kik a mentőhimlőn által nem estek, .. . más nemzetek példája szerint az összeházasíttatás meg fog tagadtatni."

ls 1827. április 30-i jelentésében az 1825/26. év eredményeiről számolt be. Mivel a Helytartótanács által rendelt, az oltó orvosoknak fizetendő „jutalom" nem fizettetett ki, kéri annak kifizetését a vármegyétől. Az 1828. november 29-i jelentéséhez nem kell semmi kiegészítést fűzni. Tökéletes helyzetképet tükröz: „... a mentő himlőoltások alkalmával... a megyebéli orvosok azt tapasztalják, hogy sok helységekben, hol az oltásnak történni kell, a helységnek elöljárói, a felsőbb rendeléseknek értelme ellen, nemcsak nem akarnak jelen lenni az oltás munkáján, holott jelenlétük arra nézve leginkább szükséges, hogy a foganatosán tett oltásról hiteles bizonyság leveleket adhassanak; de még a beoltandó gyermekek összegyűjtésének kötelessége alól is ki akarják vonni magukat, úgy hogy gyakran az orvos egész napot eltölt, s nem olthat be többet öt-hat gyermeknél.'''' Ezért kérte a vármegyét olyan körlevél kiadására, amelyben kötelezik az elöljárókat a Helytartótanács rendelkezése értelmében, hogy „... oltásnak munkáján nemcsak jelen lenni tartoznak, hanem a beoltandó gyermekeknek egy házhoz való összegyűjtését, és a tett oltásnak nyolc napok elforgása után történt vagy nem történt foganattyát az orvos társaságában megszemlélni kötelességeknek tartsák"^ A szülők meggyőzése, felvilágosítása érdekében javasolta a vármegyének 1829. 12 OL P. szekc. 181. fasc. Num. 8/a. 325. fol. 13 OL P. szekc. 181. fasc. Num. 8/a. 72. fol. 14 OL szekc. 181. fasc. Num. 8/a. 133., 63., 85. fol. 15 Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmE) Nógrád Vármegye közgyűlési iratai (továbbiakban Nm Kgy) 1509/1821. sz. ™NmL Nm Kgy 1495/1828. szám