Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején
A felvilágosító munkához tartozott az is, hogy az orvosi folyóiratokban és napilapokban különféle gyógyászati eljárásokat ismertettek, elsősorban az orvosok tájékoztatása céljából. Wagner Dániel, a nagymúltú pesti vegyigyár tulajdonosa újfajta fertőtlenítő szert ajánlott. A Budapesti kir. Orvosegylet rendszeresen ülésezett a kolera ügyében. Ismertették és közölték az új eljárásokat, külföldi gyógymódokat. A fertőtlenítéshez a klórt túl gyengének találták, a hasmenés ellen timsót, savas ólomoldatot javasoltak. A mákonyt nem tartották megfelelőnek. Az általános elgyengülés és kóma ellen mentateát, kámfort, fenyőmagvakból készült teát, kávét ajánlottak. Siklósy Károly — az 1862-es vízvezetékterv készítője — azt javasolta, hogy a kolerás beteget „vízgyógyászati" kezelésnek vessék alá, azaz testét hideg vizes lepedőkkel borogassák és dörzsöljék. 28 . A betegek ellátásában problémát jelentett, hogy a Heinrich házban és a Rókusban elhelyezett járványkórház hamarosan betelt. Tor may már 1866. szept. 3-án kérte a városi tanácsot, hogy kizárólag pesti betegeket helyezzenek el a járványkórházakban, a környéken lakók problémáját más módon oldják meg. 29 Szeptember 6-án már egyik kolera-kórház sem tudott beteget fogadni. Végső megoldásként a Josephinum árvaházat szerezték meg a várostól kórház céljaira. Bizonyos segítséget jelentett az is, hogy a különféle városi ápoló intézetekben (Invalidus-ház, Zsidó-kórház, aggmenházak) néhány szobát elkülönítettek, ahol a kolerás betegeket ápolták. így legalább ezekből az intézetekből nem kellett a betegeket a városi fiókkórházakba vinni. Még ez is kevés volt. 1866. szept. 24-én a helytartótanács arról értesült, hogy minden tilalom ellenére a Rókus-kórház központi részlegében, a többi betegek között helyeztek el kolerásokat. 30 Szeptember végére a betegség Pesten egyre jobban terjedt. A helytartótanács joggal feltételezte, hogy a városban a fertőtlenítést hanyagul kezelik, azért öltött a járvány ilyen nagy méreteket. Jankovics György helytartótanácsi alelnököt királyi biztosként küldték a városba, hogy ellenőrizze az egészségügyi intézkedéseket. A szept. 29-i leirat előírta, hogy a W. C.-ket, csatornákat naponta fertőtlenítsék. Nevezzenek ki bizalmi férfiakat, akik erre felügyelnek, ha a kapitányi hivatal nem győzi. A járványkerületi orvosok tartalékoljanak maguknál bizonyos mennyiségű vasgálicot, hogy a szegényebb lakosság is hozzájusson. A népesebb külvárosokban is létesítsenek fiókkórházakat, mert a járvány tovább nőhet. A betegség megelőzésére a gyárak is alkalmazzanak orvosokat, akik az ott dolgozók egészségére felügyelnek. Szorgalmazta a helytartótanács a népkonyhák létrehozását, kérték, hogy a Duna-parton jelöljenek ki vízkiemelő helyeket, hogy az ivóvizet ne a csatornák közeléből merítsék. 31 A főkapitányi hivatal ellenőrizte a városban tartalékolt vasgálic mennyiségét. A kereskedőknél több mint 380 mázsát találtak, és a felmérés alkalmával az is kiderült, hogy a lakosság azt egyáltalán nem vásárolja. 2 8 Pesti Napló, 1866. szept. 2, 5, 6.; Orvosi Hetilap, 1866. 35. sz. 617, 38. sz. 674, 39. sz. 689-690 29 BFL Pesti lt. Tanácsi VII. 604/1866. 50 BFL Pesti lt. Tanácsi VII. 586/1866. 1866. szept. 24.; Orvosi Hetilap, 1866. 37. sz. 658. 31 BFL Pesti lt. Tanácsi X. 688/1866.
