Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején
Legfeljebb tervet csinálnak, s azután, egyet fordulva, a halálálmot tovább alusszák. . . " 15 Pesten — írta a Pesti Napló — „sokra jut pénz, ami bátran elmaradhatna, de vízvezetékre nem, és sokat észrevesznek, a mi senkinek sincs kárára, de azt nem veszik észre, hogy a kutakat árnyékszékek fertőzhetik meg, és hogy Pest város százezer lakója közt nincs ezer, ki egészséges vizet innék." 16 Még rosszabb a helyzet a csatornákat illetően. Az 1840-es években épültek ugyan fontosabb csatornák, de ezek a régebbi, belső városrészekben haladtak. A meglevő csatornáknak sem volt elég nagy esése, és a korlátozott vízhasználat miatt azok kiöblítésére nem volt lehetőség. Még csak tervek sem készültek a polgári forradalom óta új csatornák építésére. 17 A város orvosai csak saját sajtóorgánumaikban tudták felhívni a figyelmet a közeledő veszélyre. A napilapoknál, politikai folyóiratoknál sokkal kevésbé olvasott Orvosi Hetilap és Gyógyászat vállalta ezt a feladatot, de megjelent néhány önálló kiadvány is. 18 1866. máj. 6-án megérkeztek az első hírek, hogy a kolera újra betört Európába. Ezúttal Hollandiában voltak az első betegek, azokban a kikötővárosokban, amelyek kapcsolatban voltak a fertőzött arab területekkel. A járvány innen Németországba terjedt át, majd hamarosan megfertőzte a francia területeket is. Jún. 16-án kitört a porosz—osztrák—olasz háború, amely a betegség elterjedését Európa-szerte elősegítette. Ezúttal is eljutott szárazföldi úton a betegség Perzsiába, innen Oroszország, majd Lengyelország területeire. Ez az ága is elérte Németországot. Berlinben júl. 8-ig 697 beteg volt.19 Németországban, Ausztriában majd Magyarországon is közzétették a Pettenkofer kutatásain alapuló kolera-szabályzatot. 20 Ez elsődleges jelentőséget tulajdonított a fertőtlenítésnek. Előírta a közlekedés korlátozását, a Keletről jövő tengeri hajók utasai számára az elkülönítést. Felhívta a figyelmet a fertőzött talajon való katonai táborozás veszélyeire, a rossz életkörülményekre, utasítást adott a kolera-esetek felderítésére, a járvány lefolyásának rögzítésére is. 1866. július végén a járvány elérte Magyarország határait. A betegséget a Csehországból szabadságolt katonák hurcolták be. Pozsony, Nyitra, Komárom, Esztergom, Fejér és Pest megyében fordultak elő megbetegedések. Összesen 153 705 beteg volt, és ezek között 69628 eset végződött halállal. 21 Pesten júl. 17-én vitték be az első beteget a kórházba. Aug. 10-én a helytartótanács körrendeletben hívta fel a hatóságok figyelmét a következetes fertőtlenítésre és az egészségügyi szabályok betartá15 Orvosi Hetilap, 1866. 36. sz. 637. !6 Pesti Napló, 1866. szept. 6. 17 Orvosi Hetilap, 1866. 36. sz. 638. 18 Uo. 3. sz. 47—50. 4 sz. 67, 6. sz. 201.; Gyógyászat, 1866. 32. sz. 40—42. sz.; Kátai Gábor: Mit kell tennünk a cholera csapásainak egy hitesére? Pest, 1866.; Boldini Robert: Schutz, Verhalten und Heilmittel gegen die Cholera. Pest, 1866.; A cholera eredete, a cholera lénye, nemei, gyógyításmódja és a megelőzésére szükséges rendszabályok. írta egy gyakorló orvos. H. n., é. n. W Orvosi Hetilap, 1866. 29. sz. 530. 20 Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostan, 1866. 5. sz. 66—76.; Gyógyászat, 1866. 43— 44. sz.; Pester Lloyd, 1866. 212. 213. sz. 21 Tormay Károly: A cholera-járvány Magyarországban nevezetesen Budapesten. Hivatalos Statisztikai Közlemények T. 2. 1868. 145.