Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - M. Varga Mária: Zsoldos János (1767—1832) élete és munkássága

járóknak, hogy legalább ép, és egészséges taggal szaporítsa az ember társaságot, és maga is az anya egészségében fogyatkozást ne szenvedjen. Ha egyszer megesett is valaki, azért életét jobbítván, kegyes és hasznos személy lehet belőle; ha szerencsétlenségéből kisegíttetik, ez ösztönül szolgál nékie a jóságra. A rossz személyek akármi módon rosszak maradnak: de legalább magzatjok megtartattatik." A Zsoldos által bemutatott „közönséges ispotályok" a kórház és szociális otthon együttesét mutatják. „A közönséges beteg ispotályokat, melyekre nagy szükségük volna azon szegénysorsú, elnyomorodott, vagy hosszas nyavalyákban sokszor minden atyafi és segítség nélkül sínlődő, sem magának, sem a közönségnek többé nem szolgálható embertársainknak felvétettetésekre. Erejekben lévén szolgáltak a közönségnek, segítették a nyomorultakat : megérdemlik hát, hogy elnyomorodván is a közönség tartsa tagjának, és amit mások akarnának, hogy ővele cselekedjenek, ővélek is azt cselekedjék.** „Más tartományokban ritka olyan városka, hol ispotály ne lenne. Ha dolgozni még tud az »ügyefogyott« ereje és tehetsége szerinti munkát kap, de nincs koldus, mert ápolás alá teszik a magatehetetlent, s a rokonait sem terheli, azok akadály nélkül tudnak dolgozni tovább a köz javára." ,, Valyon nálunk is legalább minden vármegyébe nem lehetne é egy ilyen közönséges ispotály ? Nem lehetne é arra fundust szerezni ? Valyon, ha ispotály állíttatnék, aki dolgozhatik erejétől telhető munkára adattatnék, és ekképpen a koldulás eltöröltetnék.'''' „Valyon nem jó volna é fabrikál, dologházat ispotálylyal egybekötni, ahol azok, akiknek nyavalyájuk engedi, erejekhez képest való munka által érdemiének meg legalább egy részét a reájok tétetődött költségeknek." Itt tesz javaslatot a közösség által választott „okos, értelmes és tapasztalt" bába képzésére, alkalmazására. Ily módon lehetne elejét venni a kuruzslásnak és más káros beavatkozásnak. Láthatjuk, mélyen humánus, demokratikus gondolkodású személlyel állunk szemben, aki nemcsak javasol, de cselekszik is. Pápa XIX. századi történetével adósok még a mai helytörténeti kutatók. De a töredékes levéltári adatokban is érezhető a Zsoldos-szellem hatása. 1814-ben Vizeky Tallián Rozália, boldogult Csuzy és Pusztaszentmihályi Csuzy Gáspár özvegye végrendeletében egy asszonyispotály létrehozására tesz alapítványt. A városnak nagy gondot okoz, hogy az alapítványi összeg a kor nehéz gazdasági viszonyai között nem elégséges a végrendelkező céljainak megvalósítására. Galánthai gróf Eszterházy Miklós segítségével mégis létrejön és megkezdi működését 1816. április 1-én az asszonyispotály, melynek egyik igazgatója Zsoldos János. [33] Zsoldos szívén viseli a nőbetegek sorsát: 1830-ban éppen a Csuzynéféle végrendelet egyik felszabadult tőkéjének helyes felhasználására tesz javaslatot : vagy az asszonyispotály fejlesztésére fordítsák, vagy női tébolydát létesítsenek belőle. [34]i A harmadik, nagyon lényeges alapelv a terhesgondozás. Művének 7. szakasza a „terhes állapotáról" szól. Külön részben foglalkozik a terhes magatartásával, és a terhesekkel szemben viseltetett magatartással. A nőnek maga miatt is vigyáznia kell, mert egész életére nyomorúságot szerezhet a helytelen életmóddal, de a terhes nőnek 1 Köszönetet mondok dr. Arany László lektori kiegészítéséért: Nedeczky Károly és Kolozsvári Sándor veszprémi kanonokok kezdeményezésére 1822-ben alapított Veszprém megyei Kórház is Zsoldos János ispotályokra vonatkozó nézetének szellemében kezdte meg működését (fundatio).