Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - M. Varga Mária: Zsoldos János (1767—1832) élete és munkássága

ZSOLDOS JÁNOS (1767-1832) VESZPRÉM MEGYE ELSŐ TISZTIORVOSA MÉSZÁROSNÉ VARGA MÁRIA A

XIX. század első harmadának jeles orvosdoktora volt Zsoldos János. Köveskálon született 1767-ben, s tanulmányainak befejezése után életének 65 évéből 36-ot Pápán töltött. Veszprém megye első tisztiorvosa. Egyéniségét Korbuly György jellemzi a legszebben: „megtestesítője a régi magyar orvos fogalmának, aki minden tudásával a köz javát szolgálta". Ő maga úgy nyilatkozik áldozatkész munkájáról, hogy az „köteles közhaszonra tett orvosi fáradozás" volt. Zsoldos János életművének ismertetésére mindeddig nem került sor a magyar orvostörténeti irodalomban. A szakbibliográfiák, lexikonok néhány életrajzi adatra, művei felsorolására szorítkoznak. Korbuly György utal tanulmányában [23] Asszonyorvos című művének jelentőségére, s Csillag István dolgozza fel Diaetetikájának az asepsisre vonatkozó megállapításait [13, 14, 15]. Zsoldos János életének eseményei nem látványosak. A családi, a kor politikaitársadalmi körülményei mégis a hétköznapok forradalmárává teszik személyét. Egész tevékeny életét a jövőbe tekintő hic et nunc szelleme hatja át. Zsoldos apja pápai prédikátor és superintendens volt. Bizonyára nem volt közömbös életének alakulásában a protestáns vallásos környezet. Iskolái erősíthették, növelhették, terebélyesíthették benne a családban megalapozott humanista szellemet. Alsó-Öcs (Zala m.), Sopron után a debreceni kollégiumban folytatta tanulmányait. 1781 —90-ig volt a hírneves intézmény diákja. Már itt megmutatkozott a természettudományok iránti érdeklődése: a matematikát és fizikát segédként tanította. 1790-ben elhagyta Debrecent; a halasi református eclesia meghívott tanítója lett két évig. 1792-ben megvált a pedagógus pályától, hogy hivatásának eleget téve, orvosi tanulmányokat folytasson. Jénába ment, ahol neves professzorokat hallgatott. Közéleti tevékenységére már itt példát adott: alapító tagja a jénai fizikai társaságnak. 1794-től Bécsben folytatta orvosi tanulmányait. Itt avatták orvosdoktorrá 1795-ben. 1796-ban Pápán telepedett le, s itt élt haláláig, 1832-ig. A Pápán való letelepedéssel életének új szakasza kezdődött. A város a múlt század elején elsősorban mint iskolaváros ismert, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy fekvése miatt egyik átkelőhelye a Birodalom más tartományaiba irányuló forgalomnak. Ipara (csapó-, irhás-, tímár-, posztóipar; porcelán-és papírgyár), kereskedelme polgári szellemet honosít meg. A város jelentős szerepet játszik a XIX. század eleji Magyarország kulturális életében is (nyelvújítás, Petőfi, Jókai stb.). Zsoldosból sem lesz Pápán elszigetelt vidéki orvos. Ebben a kor és város adta lehetőségek mellett nagy szerepe van érdeklődő egyéniségének. Műveiből látjuk, hogy figyelemmel kíséri