Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Kapronczay Károly: A szabadságharc korából származó puskagolyó

A SZABADSÁGHARC KORÁBÓL SZÁRMAZÓ PUSKAGOLYÓ KAPRONCZAY KÁROLY A

Semmel weis Orvostörténeti Múzeum gyűjteménye 1975 januárjában egy szabadságharc idejéből származó puskagolyóval gyarapodott, amit 1849. július elején — az ácsi csatában — Lábát János honvéd szemébe lőttek.

1 A sérülés következtében Lábát elvesztette jobb szemét, de a golyó fennakadt a járomcsonton és az egykori honvéd — félve a felelősségre vonástól — közel tizenkilenc esztendőig nem fordult orvoshoz. A puskagolyó eltávolítására 1869. március 31-én került sor, amikor is BernolákJózsef

2 szemorvos, a szemészeti műtéttan magántanára a trepanálásnál használt tirefommal megfúrta az eltört járomcsonttal összefort puskagolyót és eltávolította. Az esetet leközölte a Gyógyászat

ban,

3 de írt erről a Pesti Hírlap

4 is, aminek hatására Andrássy Gyula miniszterelnök megtekintésre elkérte a puskagolyót.

5 Az esetről Bernolák a következőket írta: „... Múlt hó 31-én a kir. magyar tudomány-egyetemben megjelent előttem Lábát János 40 éves nógrádi születésű szolga ember, ki ezelőtt 21 évvel a magyar szabadságharcban mint honvéd közvitéz a magyar hadsereg szolgálatában állott. A nevezett harcban egyénünk jobb szemét puska1 Magyarság, 1934. december 16. A mesék fehér nagyapója — Bernolák József 90 esztendőről, emberekről és gépekről. 2 Bernolák József (1844—1935). 1844. júl. 28-án született Gölniczbányán. Iskoláit Eperjesen, Nagyváradon és Nagyszombaton végezte. 1861-ben beiratkozott a pesti egyetem orvosi karára, ahol 1866. október 17-én orvosdoktorrá avatták. 1867 májusában sebészetből és szülészetből, decemberben szemészetből tett vizsgát. Végzése után négy esztendeig a szemészeti klinikán tanársegéd, közben 1867 júliusában Graefe berlini intézetében járt tanulmányúton. 1868-ban magyarra fordította Scheurenburg szemészeti könyvét és ennek alapján egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1870-ben Schordan-féle ösztöndíjjal európai tanulmányútra ment (Bécs, Lipcse, Heidelberg, Bonn, Párizs és Prága), majd Pesten magángyakorlatot folytatott. Többek között Táncsics Mihály is betege volt. (Antall József: Adatok Táncsics Mihály szemműtétjéhez. Orvostörténeti Közlemények, 1968. 44. sz. 127—131 1.) 1872-ben Kassán telepedett le, ahol még ebben az évben törzsorvosi ranggal belépett a hadseregbe. 1896-ban a Honvédelmi Minisztérium V. Egészségügyi Osztályának parancsnokává neveztéki ki és 1897. október 27-én vezértörzsorvossá léptették elő. 1905-ben nyugdíjazását kérte. 1935. április 11-én hunyt el Budapesten. Számos szemészeti közleményt jelentetett meg, amelyek elsősorban a szemészeti műtéttannal foglalkoztak. 3 Gyógyászat. 1869. 15. sz. Golyó bennléte a szemben. Eltávolítás, gyógyulás. 225—226. 4 Pesti Hírlap. 1869. április 5. Bernolák doktor csodálatos operatiója. 5 Pesti Hírlap. 1869. május 18. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök megtekintette Bernolák József doktor által kioperált golyót.