Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - L. Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról

seknél fogva helységeiket könnyebben és a forspontozásnak nagyobb terhelése nélkül látogathatnák, mind pedig az adófizetők szükséges esetekben közelebb érhetnék az orvosokat."

22 Olvashattunk (1822., 1835., 1836. évben) a megyei gyógyszertárakról, az ottani, az 1829-es törvény alapján megvalósított szabott árakról. De visszatérő téma „a szegényebb adózó nép és a rabok" részére a vármegye költségén kiadandó gyógyszerek kérdése. A raboknak különösen sok gyógyszert kellett biztosítani a közöttük „súlyosan uralkodott Skorbutnyavalya" miatt.

23 A rabok tömeges megbetegedésén különösebben nem csodálkozhatunk. A balassagyarmati kerület orvosa, Höpner Vencel 1828. november 17-én jelentette a vármegyének a tömlöcök egészségtelen állapotát, zsúfoltságát, a rabok embertelen körülményeit, főzőedények hiányát. Az 1828. november 24-én tartott közgyűlés „végzés"ének lényege: A vármegye bizottságot küldött ki — melynek tagjai a főszolgabírón, Madách Imre es. kir. kamaráson, a táblabírón, a tiszti főügyészen, a főszámvevőn kívül többek között Bérczy János főorvos is — azzal a feladattal, hogy a helyzetet vizsgálják felül és a tömlöcök számának szaporításával, főzőedények beszereztetésével stb. igyekezzenek emberibb körülményeket teremteni. Tegyenek javaslatot az elmebetegek számára építendő épület létrehozására is.

24 Holott „a megyei börtön a reformkori Nógrádnak a megyeháza mellett leghatalmasabb építészeti alkotása, ... mintegy szimbóluma volt a kiváltságos osztály hatalmának." Falai között „1831-től 1840-ig, tehát 10 év alatt összesen 2690 volt a rabok száma."

25 Tehát nem csoda, hogy túlzsúfolt volt és embertelen körülmények uralkodtak benne. A megyei egészségügyi helyzetkép teljesebb voltához még az a tény is hozzátartozik, hogy állatorvos (baromorvos) híján a „marhanyavalyák"-kal is a megyei főorvosnak és a kerületi seborvosoknak kellett foglalkozniuk. Óvintézkedések elrendeléséről, végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, gyógyításról olvashatunk a kerületi, megyei jelentésekben. Summary Between 1804 and 1839 János Bérczy (1776—1839) was the chief medical officer of Nógrád County. In the mirror of his reports there were reflected the sanitary conditions of the county in the first half of the 19th century, the very backward gaol affairs, and first of all the efforts made for introducing vaccination. J. Bérczy published some medical books and articles — among them more works of his own and translations on smallpox and vaccination — and wrote with the aim to disseminate of sanitary knowledges. M. L. KELEMEN, Mrs., M. A. Archivist Nógrád Megyei Levéltár 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út. 1. Hungary 22 NmL Nm Kgy 212/1825. szám. 23 NmL Nm Kgy 1560/1822. sz., 2438/1835. szám. 24 NmL Nm Kgy 1279/1828. szám. 25 Nógrád megye története. I. kötet, 896—1849. Kiadja a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Salgótarján 1972., 303. p.