Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Ötezer év orvosi ruhái

is tartozott, s amelyet többnyire övvel viseltek. A ruházat durva, nem ritkán nyers gyapjúból készült, használatos volt a szőrcsuha is kecske-, teve- vagy lószőrből, amit meztelen testükön viseltek s ami sokkal inkább a test gyötrelmét, mintsem védelmét jelentette. Higiéniai szempontból a középkori ruházat általában is, a szerzetesi pedig különösen sok kívánnivalót hagyott hátra. Az ókorban közkedvelt fürdők elvesztették jelentőségüket, a kolostori élet a külső tisztaság elhanyagolását terjesztette. „A szenny a szerzetes ruháján legyen ellentéte szíve tisztaságának'''' — hirdették a kolostori élet képviselői, s elképzelhetjük mi lett ennek az eredménye. Csak késői példaként említjük meg a Margit Legendát, amelyben Boldog Margitról dicsérően írja a legenda szerzője, hogy az „ev fergey tetey az ev ruhayaban lattatnak valu".

1 A kolostori orvoslás egyeduralmának a clermonti zsinat (1130) vetett véget, amely eltiltotta a papokat a sebészet gyakorlásától. Az „Ecclcsia abhorret a sanguine" elv győzelmével egyidőben megindult az orvostudomány és mesterség elvilágiasodása. Orvosi tanácsadás. Illusztráció Guy de Chauliac művéből (15. század) 7 Nyelvemléktár, VIII. köt.