Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - Antall József — Doleviczényi Péter — Kapronczay Károly: Jan Nepomuk Czermak (1828—1873) a gégetükrözés egyik felfedezője

alkalmazhatom és ezzel a vizsgálatokat a napszaktól és az időjárástól függetleníteni tudom. Eddig ez az eljárás ismeretlen volt. Módszeremmel — ami most már általánosan és Türck úr által is használatos — határozottan meggyőződtem a gégetükörnek mint explorációs műszernek nagy teljesítőképességéről. Ezen meggyőződésemet Garcia utódainak általam ismert támadásai ellenére is nyilvánosan kihirdettem (lásd Wiener Medizinische Wochenschrift 1858. március 27.) és az orvosoknak a gégetükröt a legkiterjedtebb használatra ajánlottam. így a fentiekhez Türck Úrnak semmi köze. Megállapított tény, hogy nem én tőle, hanem ő kapta tőlem az impulsust, hogy végre 1858-ban — az előző évi megszakítás után — újból eredményesen foglalkozzon a gégetükör alkalmazásával. Később is így volt, Türck Úr mindig elkésett. Daczára annak, hogy első kísérleteimhez Türck Úr néhány hosszúnyelű üvegecskét kölcsönzött nekem a felhasználásra való utalás nélkül, nem jogosítja fel őt arra, hogy társszerzői igényekkel lépjen fel a gégetükör általam való sokoldalú gyakorlati alkalmazásának ajánláséival kapcsolatban. Hiszen még 1858 áprilisában is kijelentette, hogy nem fűz vérmes reményeket a gégetükör gyakorlati alkalmazásához. Már a gégetükör gyakorlati alkalmazásában való alapvető propaganda tevékenységem idején csak három hónap késéssel tudott eredményt felmutatni. Az sem fedi a valóságot, hogy Türck Úr által szerkesztett és első kísérleteimhez használt tükröcskéket lemásoltam. Csak saját utaimon jártam. A Türck Úr által kezdeményezett „elsőségi" vitában és máskor sem igényeltem magamnak jogot az elsőségre, mert az kétséget kizárva őt illeti. A valódi értelemben vett elsőséget csak annak az impulsusnak lehet tulajdonítani, amit Liston —Garcia-féle gégetükör és annak alkalmazási elve adott a gyakorlati kísérletekhez. Ezt az elsőséget viszont jogom van magamnak tulajdonítani anélkül, hogy mások e téren való közvetlen, vagy közvetett munkáját kisebbíteném. 1858—59 telén, eltekintve Garcia korszakalkotó kísérleteitől a laryngoscopia még név szerint sem volt ismeretes, 1859-ben a laryngoscopia elleni támadások csökkennek, azonban a cavum-laryngo-nasale kísérletre vonatkozó ajánlataimat értelmetlennek nyilvánították. Az 1860-ban megjelent értekezésemben a régebbi és az újabb cavum laryngo-nasale kikristályosodott kísérleteimet mint új vizsgálati módszert rinoscopiának neveztem el. Ekkor történt az első ide vonatkozó eredményes patológiai megfigyelés is. Még 1858-ban hangsúlyoztam a gégetükörrel való vizsgálatok rendkívüli szerepét. Ennek az eljárásnak kifejlesztése eredményezte a gégepolip operatív eltávolítását a légutak véres megnyitása nélkül. Ez nagy elégtétel volt nekem ellenzőimmel szemben, akik a kezdeti sikertelenségek által elkedvetlenítve és a kísérletek horderejet nem ismerve, azokat abbahagyták.. ."

29 Czermak. leírásából kitűnik, hogy Türck előadása nyomán ismerte meg a gégetükrözésre vonatkozó kísérleteket, de nem a kiforrott eljárást. Czermak és Türck vizsgálatainak különbségét éppen a fényforrás felhasználás eltérése adja: Türck a napfénynél — saját szerkesztésű tükrökkel - halottakat vizsgált, míg Czermak mesterséges fénynél önmagán kísérletezett. Az in vivo kísérletezés sokkal nagyobb esélyt adott Czermaknak a gégetükrözés gyógyászati felismeréséhez, mint a másik, hiszen egyben a beteg szempontjából is tökéletesítette a tükröket. E problémához kapcsolódik a múlt század közepének orvostudományi újdonsága, a szemtükör. A szem29 Czermak: 14-15.