Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

FOLYÓIRATOKBÓL - Archiwum Historii Medycyny, 1976. (Kapronczay Károly)

Goethe-Múzeumban négy olyan mikroszkópot őriznek, melyek egykor Goethe tulajdonát képezték. Ezeket veszik minden részletre kiterjedő vizsgálat alá a szerzők. (Milyen gyártmányú? Honnan, mikor és mi módon szerezte be Goethe? Milyen fajtájú és milyen nagyítású?) Querner, Hans: Darwins Deszendenzund Selektionslehre auf den deutschen Naturforscher- Versammlungen. (439 — 456 p.) — A szerző az 1863 és 1913 közti időszakban vizsgálja a Német Orvosok és Természetvizsgálók gyűlésein Darwin származási és kiválasztódási elméletével kapcsolatban elhangzott előadásokat. Az elsőt Ernst Haeckel (1834— 1919) tartotta a stettini 38. gyűlésen 1863-ban. A fogadtatás általában kedvező volt, sőt akadtak német tudósok, akik maguknak vagy a német tudománynak vindikálták az elsőséget a darwini tanok meghirdetésében. Pl. Schultz-Schultzenstein (1789-1871). S aj ne r, Josef: Johann Ev. Purkynes Bibliothek. (457-461. p.) - Jan. Ev. Purkyne (1787-1869) közel 9000 kötetet számláló magánkönyvtárát az örökösök igyekeztek minél hamarább pénzzé tenni, de csak hat évvel Purkyne halála után sikerült egy prágai antikváriusnak eladniok. Innen aztán a legkülönfélébb helyekre (intézményekbe, magánszemélyekhez) szóródtak szét a könyvek. A hagyatéki iratok közt viszont fentmaradt a könyvek listája, amelynek alapján képet kaphatunk Purkyne könyvtárának tartalmáról és beosztásáról. Némethy Ferenc ARCHIWUM HISTORII MEDYCYNY - 1976. Tom. 39. Nr. 1. Az évfolyam első számának bevezető tanulmánya visszaemlékezés Robert RembielinskivQ (1894— 1975), a lengyel gyógyszerésztörténetírás és -oktatás elhunyt kiválóságára. Halála előtt a lódzi egyetem gyógyszerészettörténet tanszékének élén állt, számos lengyel és idegen nyelven írt szakközlemény szerzője, a Lengyel Gyógyszerészettörténeti Társaság elnöke, számos külföldi társaság rendes és tiszteletbeli tagja. Élete főműve az eddig csak lengyel nyelven megjelent Gyógyszerészettörténet (1972), amelyben az ókortól napjainkig tekintette át a gyógyszerészettörténet főbb jellemzőit. Az „Európa jelentős orvostörténeti gyűjteményei és intézeteinek ismertetése" — sorozat következő közleménye Piotrowski, Feliks: Múzeum Polskiéj Wojskowej Sluzby Zdrowia. pp. 61—67. címmel jelent meg. A szerző — egyben a Varsóban működő Katonaorvostörténeti Intézet és Múzeum vezetője — bevezetőjében ismerteti a gyűjtemény megalapításának körülményeit, amelynek első vezetője Boleslaw Szarecki (1874 — 1960) orvostábornok volt. A gyűjtemény felöleli a lengyel katonaorvoslás legrégebbi emlékeit (a középkortól), de jelentős mennyiségét az első és második világháború emlékanyaga adja. Az intézet egyben oktatási-továbbképzési hely is, így közel 50 000 kötetes könyvtárral és folyóiratgyűjteménnyel is rendelkeznek. Állandó kiállítása 1972-től van. Tom. 39. Nr. 2. E szám bevezető tanulmánya Konopka, Stanislaw: Polski Wydzial Lekarski w Edynburgu. pp. 125-139 p. A szerző a második világháború alatt Edinburghban megalakult (1941) lengyel emigráns egyetem orvosi karáról emlékezik meg. Ez az egyetlen olyan egyetem volt a második világháború alatt, ahol lengyel oktatási nyelven lehetett felsőbb tanulmányokat végezni és diplomát szerezni. Ennek orvosi karáról, munkásságáról, hallgatóiról emlékezik meg a szerző, va-