Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

FOLYÓIRATOKBÓL - Acta Historica Leopoldina, 1975. (Németlty Ferenc)

Folyóiratokból ACTA HISTORICA LEOPOLDINA - 1975 Nummer 9 Az Acta Historica Leopoldina a Deut­sche Akademie der Naturforscher Leopol­dina történeti levéltárának (Halle) 1962­ben alapított kiadványsorozata. Kötetei rendszertelen időközökben, nem is egy­forma alakban (méretben), különböző címmel jelennek meg. Részben kismonog­ráfiák, részben gyűjteményes jellegűek. Csak a sorozatcím azonos. Jelenleg a 9. kötetnél tartanak, amelynek címe: Bei­träge zur Geschichte der Naturwissen­schaften und der Medizin. ( = Adalékok a természettudományok és az orvostudo­mány történetéhez). A 472 oldalas, 102 illusztrációt tartalmazó gazdag kö­tetet Georg Uschmannak, a levéltár igazgatójának és a sorozat szerkesztő­jének 60. születésnapjára adták ki. Összeállítói: Kurt Mothes, az Akadémia elnöke és Joachim-Hermann Scharff. Artelt, Walter: Christian Mentzel und sein Index nominum plantarum univer­salis (9—16. p.). — Ezen az 1682-ben Berlinben kiadott 107 nyelvű botanikai szótáron a Mentzel család két nemzedéke dolgozott: Christian Mentzel (1622— 1701), az apa, és Johann-Christian Mentzel (1661-?), a fiú. Ebben még semmi különös nem volna, a rendkívüli csak az, hogy a fiú kezdte és az apa folytatta a munkát. A botanika iránt mindig élénken érdeklődő idősb Mentzel élete javarésze porosz katonaorvosi szol­gálatban telt el, nem maradt érkezése a tudományos munkához. Legnagyobb bánatára három fia közül kezdetben egyik sem adta jelét valamiféle tudomá­nyos ambíciónak. Aztán a középső — Johann-Christian — mégiscsak apja vágyainak beteljesítöje kívánt lenni. Gyakorló feladatként azt kapta apjától: foglalja listába a különböző nyelvű növényneveket. A fiú oly alaposan dol­gozott, hogy az apa maga is elámult: milyen komoly, tudományos értékű szó­tár kezd kialakulni a fia keze között. Munkatársként most már ő is bekap­csolódott és befejezéshez segítette a művet, amely végül is 331 folio lapon ábécé rendben sorolta fel a növény­neveket az akkor hozzáférhető valameny­nyi nyelven. Forrásai az előző századok Kräuterbuchjai, útleírások és szótárak voltak. Ezek jegyzékét pontosan meg­adja műve elején, sőt minden egyes szó után feltünteti, hogy melyik forrásműből merítette. Külön említést érdemel a mű címlapja, amelyen négy realisztikusan megrajzolt emberalak jelképezi az akkor ismert négy földrészt. Lesky, Erna: Eine Wiener Hofchirur­gin (93—94. p.) — E. Lesky az „első női orvosok" galériáját gazdagítja egy

Next

/
Thumbnails
Contents