Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Renbourn, E. T.: Materials and clothing in health and disease (Szlatky Mária)

Renbourn, E. T.: Materials and clothing in health and disease. London, H. K. Lewis and Co. Ltd., 1972. 599 p., 59 ill. Az öltözködés rendkívül szerteágazó problémakörét tekinti át szinte hiánytalanul E. T. Renbourn alapos munkája. A mű létrejöttét elsősorban gyakorlati szempontok indokolták — a szerző a Ministry of Defence számára végezte kutatásait. A könyv elméleti értékét növeli, hogy mindvégig hű marad a történetiség elvéhez, s hogy olyan szempontokat is figyelembe vesz (az öltözködés művészettörténeti, szociális vetülete stb.), amelyek nem tartoznak szorosan a címben megjelölt témához, de színesebbé, teljesebbé teszik a monográfiát. Az első részben az öltözködés és az öltözködési anyagok funkcióinak történeti áttekintését adja a szerző, a klasszikus ókortól napjainkig, ismertetve az öltözködéshigiénia korai koncepcióit, s az anyagok biofizikájának kérdését is. Az öltözködési anyagok biofizikai szempontból való részletes elemzését W. H. Rees, a szerző munkatársa végezte el a második részben, amelyből megismerjük a természeti eredetű és a mesterséges anyagok különböző fajtáit, s ezek funkcionális tulajdonságait (vastagság, puhaság, szellőzőképesség, hőállás, radiativ képesség stb.). A harmadik rész az emberi test felületének biológiai, anatómiai, fiziológiai problémáival foglalkozik, vizsgálva pl. a szőrzet, bőrszín stb. kialakulását és összefüggését az éghajlati tényezőkkel; a csecsemőkortól a felnőttkorig bekövetkező anatómiai változásokat; a bőr védő, hőszabályozó, érzékelő, reflexközvetítő funkcióit stb. A környezet, az időjárás, a klíma és a különböző biometeorológiai problémák felvetése és megválaszolása után, a következő részben az öltözködés „anatómiájával" és „fiziológiájával" foglalkozik a szerző, megállapítva, hogy az ilyen irányú kutatások eddig főként ipari és katonai területre korlátozódtak. Az egészséges és célszerű öltözködés az ötödik rész témája. Megismerjük a textillaboratóriumok különböző vizsgálati szempontjait (sűrű, laza szövés, súly stb.), az egyes ruhadarabok, mint pl. kalap, cipő hasznos illetve káros voltát, funkcióit, majd annak fontosságát, hogy speciális alkalmakhoz, helyzetekhez (sport, munka, trópusok stb.) öltözködésünkkel hogyan alkalmazkodjunk. A hatodik rész (385 — 449. pp.) arra a szoros viszonyra mutat rá, amely az öltözködés fejlődése és az orvostudomány között áll fenn. Az öltözködési kultúra, szokások ismerete és az ettől való eltérés különösen a pszichiáter számára lehet érdekes. A záró részben az öltözködés pszichológiájával foglalkozik a szerző. Ez egyben a könyv leghosszabb és laikusok számára legérdekesebb, legélvezhetőbb fejezete. Ebben a részben kerül sor a személyiség és az öltözködés, az öltözködés és a viselkedés, a „sex" és az öltözködés, a mágia, a rítus és az öltözködés viszonyának elemzésére, a Flugel-féle típusok bemutatására, valamint a divat pszichológiájának ismertetésére is. Az egyes részeket a felhasznált irodalom jegyzéke zárja, a könyv végén részletes név- és tárgymutatót találunk. Szlatky Mária