Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Macdermot, V.: The cult of the seer in the ancient Middle East (Péter Katalin)

egyenlő a szakosztályok működésének történetével. Az iratanyag túlnyomó többségét a szakosztályi iratanyag alkotja. E kötetben mintegy 22 000 előadáscím került feldolgozásra. A pontos regiszter elkészítése nagymértékben megkönnyíti a kutatók dolgát, hisz eddig nagy nehézségekbe került a korabeli sajtó és lajstromozatlan iratanyag felhasználásával egy-egy szakosztály történetét nyomon követni. Pedig Németország XIX. századi tudománytörténetét a gyűlések története nélkül vizsgálni nem lehet. A kötet 3 részre tagolódik. Az elsőben a szakosztályok keletkezésével és problematikájával foglalkozik — történeti áttekintést nyújtva. Részletesen ismerteti a gyűlések szellemi atyjának, Lorenz Okennak és a szakosztályoknak a kapcsolatát. Tárgyalja a különböző felfogásokat a tudományról, valamint az új szakágak keletkezését és megváltozott körülményeket a medicinában. A 60-as évektől kezdve a szakosztályok burjánzása és különböző szakegyletek keletkezése egyben a német vándorgyűlések válsága is, amely a szabályzatok többszöri módosításában csúcsosodik. A megalakult tudományos központi bizottság szerepe éppen a szakosztályok működésének koordinálása miatt nőtt meg. A második és harmadik rész a szakosztályok mutatója. A pontos regiszterek kronológiai és tematikai szempontok szerint készültek. Szemkeő Endre Macdermot, Violet: The cult of the seer in the ancient Middle East. London, Wellcome Institute of the History of Medicine, 1971. 829 p. Az emberiség legizgalmasabb rejtélyei közé tartozik a látnokoké. A vízióikról szóló leírásokat olvasva megdöbbent: hogyan lehetséges, hogy egy-egy közösség minden külső látszat szerint többnyire jelentéktelen tagja általában megfogható előzmények nélkül egyszer csak „látni" kezd? Túlvilági alakokkal találkozik, a hétköznapi életben végrehajtandó parancsokat kap; nem egyszer egész népe, közössége jövőjét irányító tetteket kezdeményez? Egyszerű lenne persze, ha a sok látnók, próféta, jövendőmondó, jós titkát mint szélhámosok machinációját vethetnénk el. De nem lehet, mert vízióik körülményeinek leírásából az elfogulatlan kutató rendszerint teljes őszinteségüket, látomásaik valódiságát hámozza ki. A történelem sokáig tehetetlenül állt a rejtély előtt, míg a modern neurológia meg nem alkotta a magyarázatot. Kiderült, hogy a látomások hallucinációk, tartalmuk pedig a hallucinációkat észlelők mindennapi gondolataiból, beszédtémáiból, élményeiből alakul. Az élet valamely problémáján megszállottan töprengők látomásai az éber lét gondolkodására jellemző gátlások feloldottságában teremtenek a realitás elemeiből túlvilági víziókat. A ragyogó magyarázat után csak egy lényeges vitatéma maradt; töprengeni lehet: vajon egészséges, vagy pszichotikus állapotot tételez-e fel a hallucinációk diagnózisa. A történész problémaállítását azonban ilyen viták már lényegében nem érintik. Megnyugodott, mert tisztázódott a feladata. Legyenek akár egészségesek, akár betegek, a látnokok látomásaiból a valóság bonyolultan elrejtett elemeit kell kihámoznia, a víziók mögé bújt élményanyagot kell megkeresnie.