Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Habermann Gusztáv: "Aether day" Szegeden

Szeged orvosai e műtéttel elősegítették az altatásos műtést és ezzel leküzdve az emberek félelmét a műtét nyomán fellépő fájdalommal szemben nagyban hozzájárul­tak a hatásos gyógyítás általánosításához s nem utolsó sorban annak az ellenszenv­nek a leküzdéséhez, amely a betegekben a műtéttel és az orvosokkal szemben élt. * Steinhardt Antal és Stuhl Sándor első szegedi narkotizálása időbelileg Balassa kísérletét követő és Cseresnyés, valamint a bécsi és német orvosok hasonló kezdemé­nyezéseit megelőző időre esik. Morton kezdeményezését több emlék őrzi. így a napot, amelyen az általa vezetett altatás mellett először műtötték, ettől kezdve „aether day"-nek nevezi a szakirodalom. 24 A bostoni Massachusetts General Hospital, az „ETHERDOM" ama termének falán, amelyben a Morton— Warren műtét lefolyt, emléktábla hirdeti: „1846. október 16-án ebben a szobában, akkor a kórház operációs termében történt az anaesthesiának első nyilvános demonstrációja, a fájdalommal szemben való érzéstelenség beálltáig komoly sebészi műtét kapcsán. Aether sulfuricust alkalmazott William Thomas Green Morton bostoni fogász, a beteg Gilbert Abbot volt, akinél áll­kapocsdaganatot távolított el John Collins Warren sebész. A beteg kijelentette, hogy a műtét alatt fájdalmat nem érzett és gyógyultan bocsátották el december 7-én. A tudo­mánynak ez a felfedezése ebből a helységből elterjedt az egész civilizált világon és a sebészet új korszakát nyitotta meg." 25 A Boston melletti Mont Auburnon felállított emlékkövön pedig ez olvasható: „W. T. G. Morton, feltalálója és felfedezője a narcosisnak, melyet megelőzően a sebészet egyenlő volt a halállal. Általa a kés okozta kínok elhárultak és megsemmisültek. Az ő ideje óta a tudományé a hatalom a fájdalom felett. Állították Boston polgárai."™ Balassa János munkásságát — benne a narkózis kezdeti alkalmazását — számos irodalmi megemlékezés idézi. Cseresnyés Sándor emlékét is őrzi — itt-ott — néhány sor. De ki tud ma már a két szegedi úttörőről ? Pedig ők is elősegítették annak az év­századnak kialakulását, melyet Gasset sorai oly maradandóan jellemeznek : „A sebészet története — az utolsó száz év története. 1846-ban kezdődött a narcosis felfedezésével és a fájdalommentes operáció lehetőségével. Mindaz, ami előtte volt, csu­pán éjszakája a tudatlanságnak, a kínnak és a sötétségben való meddő tapogatózásnak. A 'száz év története' azonban az emberiség által ismert legnagyszerűbb távlatokat tárja fel előttünk." 121 G. HABERMANN, Dr. jur. H-6720 Szeged, Roosevelt tér 6. Hungary 24 Harkányi István: Narcosis története. Orvosi Lexikon. III. k. 620. p. 25 Klimkó Dezső: Az általános érzéstelenítés. Budapest 1933, 45. p. 26 Koelsch, Adolf: Narkose. 362. p. 27 A nyilatkozatot választott mottóként közli Thorwald, Jürgen: A sebészek évszázada, első lapon; részben ismétli Jakab Tivadar—Lencz László: A műtéti általános érzés­telenítés alapjai című munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents