Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések

Az sd-törés nagy, megnyílt a koponyájának belseje és a bor, ami körülveszi az agyat (meninx?), ezért az agy feltört (sd) és elöbuggyant a fej belsejéből. Ami azt illeti: ilyen tekervények keletkeznek az Öntött fémen. .. .amit kiont a fémmíves, mielőtt egy kővel valamivé kalapálja {Grapow által kiegészített szöveg, [12/IV/1J). A grandiózus és jelenleg is helytálló leírás is bizonyítja az ó-egyiptomi orvosok kiváló megfigyelőképességét. Az orvosi papyrusok közül az Ebers-fél ének a legszebb az írása. Élményt jelentett számomra, amikor 1958-ban tett látogatásom alkalmával Grapow a kezembe adta a papyrust. Az irnok — aki voltaképpen igen megbecsült írástudó volt — lelkiismeretességére jellemző a sok javítás. Az ££m'-papyrus margóján 35 betoldás, 15 kiegészítés, a szövegben pedig 15 törlés ill. javítás látható [12/11 j. Az írnok a lapszélen a nfr (jó, helyes) szó lant-alakú jelével tüntette fel a javítások elvégzését. Hasonló korrekció történt a Smith-papyruson. A Beatty-VL papyruson azonban nem az eredeti írnoktól, hanem másik kéztől származnak a javítások. Az orvosi papyrusok írnokai elvileg arra törekedtek, hogy rendszerbe foglalják a betegségeket. Több besorolás mégis teljesen logikátlan. Ez nyilván avval kapcsolatos, hogy utólagosan jegyeztek fel valamely, már az előzőkben tárgyalt betegségre vonatkozó adatot. így pl. az st.t (rheuma?) előbb szerepel az Ebers 25,3 — 8 columnában, majd az 52,1 — 7 ismét foglalkozik ezzel a kórképpel. Grapow eléggé nem hangoztatható érdeme, hogy a különböző papyrusok gyógyászatilag összetartozó részeit, a diagnosisoknak megfelelő összeállításban ismertette [12/IV—l, IV—2, V—l]. Müve alapján az ó-egyiptomi gyógyászati szövegeket synopsis módjára olvashatjuk. A hieratikus írást hieroglyphákba tette át, munkatársaival pedig kitűnő — német — fordítást és bőséges kommentárt is készített [Med. T. — 12/IV—l, IV-2J. A gyógyászati szövegek leírásakor eredetileg különböző szempontok (vagy inkább lehetőségek) érvényesültek. Több helyen szakkifejezés és pontos leírás szerepel, pl. Hearst 1,15 — 16: „Gyógyszer az első napra, ha eltörtek a bordák"; vagy Ebers 103,19—104,6: „Gyógyászati előírás a nyak elülső oldalán levő hnhn.t-zsír daganat esetén". Máskor viszont kitűnő a betegség leírása, de hiányzik a terminus technicus. Erre példa Eb. 91,3 — 5: „Egy [másik] gyógyszer a fül számára, ha az bűzös vizet ad" Olyan esetek is vannak, melyek feltüntetik az ó-egyiptomi kórismét, erre az Eb. 92,16—18-ban találhatunk példát az /(.^^-betegségben, melyről azonban csupán annyi olvasható, hogy a fejen fordul elő és kezelése belsőleg történik. Ezekben az esetekben a recept számunkra nem mond sokat, mert hiányzik a tünetek leírása. A papyrusok szövege általában igen szűkszavú, csak elvétve található olyan "részletes leírás, mint a 5w/7//-papyrus sebészeti könyvében vagy akár az iTèm-papyrus gyomor fejezetében, valamint a daganatokról írt utasításaiban. Rendszerint csak kurta utalások vannak, mint pl. Eb. 48,3 — 5: „Gyógyszer fejreszketés ellen", továbbá uo. 13,2— 11 : „A has duzzanatának megszüntetése", valamint berl. 2,3—4: „Egy másik gyógyszer az md-mellszámára, ha az beteg". Az ilyen esetekben a legtöbbször már nem lehetséges a kórlényeg megállapítása. Nyilvánvalóan olyan diagnosisokról lehet szó, melyeket jól ismert az egyiptomi orvos, és ezért nem vált szükségessé a részletesebb