Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Silló-Seidl, Georg: A gyomorvarrógép (Petz Aladár) (német nyelven)

schrie der Amerikaner auf. ' Ja\ habe ich gesagt, 'in meiner ganzen Größe'. Die Freude des Amerikaners war unermeßlich". Die Nähmaschine wurde ab der vierziger Jahre ohne weiteren Tadel anerkannt. Der Name Petz wurde sogar in ein Tätigkeitswort umgewandelt, was in der Medizin nur selten geschah, und somit kam der Name Petz neben Röntgen in die chirurgische Sprache. Professor Loeweneck in Hamburg war der Vater dieses Ausdruckes. Er sagte zum ersten Mal anstelle von ,,wir werden jetzt die Magen- und Nähmaschine ansetzen" „wir werden petzen". Andererseits wurde die Magen- und Nähmaschine kurz' der Petz' genannt, oder man sagt, jetzt wird durchgepetzt. Heute ist es unmöglich, sich einen Operationssaal vorzustellen, wo die Petz'sche Magen- und Nähmaschine nicht vorhanden wäre. Man könnte denken, daß Petz wenigstens von seiner Entdeckung profitiert hätte. Aber er hatte überhaupt keine finanziellen Vorteile, da ihm die Fabrik für sämtliche Unterlagen, Patentrechte usw. so viel von seinen Tantiemen abgezogen hat, daß er sich davon nicht einmal ein Auto kaufen konnte. Wenn man bedenkt, daß Petz mehreren hunderttausend oder millionen Menschen geholfen hat, dann ist das eine sehr magere Bilanz für einen Entdecker. Glücklicherweise war Petz ein sehr zurückhaltender Mensch, der in äußerster Zurückgezogenhdt lebte. Bis zu seinem Tode 1956 leitete er das Krankenhaus in Györ, das heute nach ihm genannt ist. Sein Name aber blieb durch seine Maschine auf der ganzen Welt verewigt. Ö s s z efo g la l á s Száz évvel ezelőtt egy hasmütét valóságos hőstettnek számított — orvos és beteg részéről egyaránt. Semmelweis és Lister aszeptikus és antiszeptikus elveinek térhódítása nyomán nagy mértékben csökkent ugyan a műtéti halálozások száma, de az operáció közben a hasüregbejutó gyomor- és béltartalom még mindig gyakran okozott végzetes fertőzést. Ezért több sebész is fáradozott olyan módszer kidolgozásán, amelynek segítségével pl. a resecált gyomor összekapcsolható a bélcsatornával anélkül, hogy közben a gyomor- vagy a bélnedvekből a legcsekélyebb mennyiség is a hasüregbe kerüljön. Florian Hahn csupán kuriózumnak számító „bélvarrógépe" után a budapesti Hültl Hümér professzornak sikerült Fischer Viktor szerszámkészítő mester közreműködésével 1907-ben olyan „sebészeti varrógépet" konstruálnia, amelyet már a gyakorlatban is lehetett alkalmazni. Az 1908-ban szabadalmazott gép egyszerre 4 sorban, gyors egymásutánban nyomta be az U-alakú drótkapcsokat az egymásra szorított rétegekbe. A sikeres konstrukciónak azonban több hátránya is volt: több kilós súlya miatt nehezen lehetett kezelni, új kapcsokat csak a készítője tudott beletenni, a forróvizes fertőtlenítés után órákig kellett a lehűlésére várni, s végül, de nem utolsósorban: igen sokba került. Ezek után érthető, hogy a Hültl-fcle gépből az egész világon mindössze kb. 50 darabot használtak. A budapesti 1. sz. sebészeti klinika tanársegéde, Petz Aladár (1888—1956) mindennapi tapasztalatából ismerte a Hültl-fcle varrógép árnyoldalát s elhatározta, hogy maga kísérli meg egy jobb konstrukció megtervezését. A négy sor kapocs helyett csak kettőt alkalmazott, s minden tekintetben könnyebbé és könnyebben kezelhetővé tette a gépet. De nehezen tudott kivitelezőt találni. Végre egy órástanonc-iskola művezetője készítette el az első példányt. Petz kutyákból és hullákból kioperált gyomrokon próbálta ki gépét. A gyomrokat a vízvezetékre kötve vizsgálta, milyen erős kapcsaiknak záróképessége. Az ezüstkapcsok megálltak a próbát, a gépbe töltésük pedig oly egyszerű volt, hogy a nővérek elvégezhették.