Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Buzinkay Géza: Közegészségügyünk és orvostársadalmunk a kiegyezés utáni élclapokban, 1867-1875

túrát és viccet közöltek arról, hogy Pest új vízvezetéke okozza a kolerát. A vízvezetékhálózatot William Lindley híres angol mérnök készítette, akinek nevéhez nemcsak Hamburg újjáépítése, hanem Frankfurt, Pest, Bukarest, Braila, Varsó és Pétervár vízvezetékhálózatának megépítése is fűződött. Mérnökileg ma is nagyra tartják ezt az első pesti vízvezetékhálózatot, viszont az is igaz, hogy a Budapesti Orvosegyesület már egykorúan sokat foglalkozott vizének szennyezettségével s többször tiltakozott a közegészségügyi szempontok elhanyagolása miatt. Mindenesetre valószínűbb, hogy a járványos idő pszichózisának adtak hangot ezek a viccek

7 — mert valójában a két, vízvezetékkel ellátott városrészben, a Belvárosban és Kőbányán volt a legkisebb a kolera. Az élclapokból kitűnően rekonstruálni lehet a hatóságok, az orvosok és a lakosság magatartását. Több írás állította pellengérre a lakosság körében dívó kuruzsló gyógymódokat, melyeket még az orvosok is elősegítettek azzal, hogy lényegileg tehetetlenül álltak szemben a betegséggel s különböző, ellentmondó módokon kísérelték meg gyógyítani. A Mátyás Deák nem győzte támadni az orvosokat, hogy csak a saját anyagi hasznukat nézik e válságos időben is

8 — ám emögött leginkább az húzódott meg, hogy általában orvosellenes volt: hiszen az orvosok elveszik a vidéki gyógyítgató papok pácienseit, ezzel híveik egy részét is. Az orvosok tanácstalanságát a hatóságok fejetlen intézkedései tetézték. Kolozsvárt például paragrafusban közölték, hogy „mindennemű betegülés ellen leginkább megóvja az embert a kedélynyugalom"* A budai polgármesterhelyettes 1872. november végén az orvosokat a járvány idején ingyenes, állandó betegellátásra kötelezte különböző fenyegetések kíséretében. Erre reagált a Borsszem Jankó decemberben a Cholera és orvos. Tatár állapotok a fővárosban című kitűnő paródiájával.

10 Rámutatott arra, hogy a tanács a fertőtlenítések elvégzése, a járványorvosok kinevezése helyett mindössze a rendőrök számát kettőzi meg. 1873-ban viszont az orvosi szervezés kapott fricskákat a Bolond Miskában, mert a kórismeret hiányában olyan mennyiségű és erejű gyógyszereket írt elő és osztatott szét a Fővárosi Közegészségügyi Bizottság, hogy az fenyegette az embereket

11 (a gyógyszermérgezések nagy száma korábbi kolerajárványaink jellemzője is volt) — a gyógyszerészek pedig remek üzletet csináltak belőle.

12 1873 nyarának végén ismét a Borsszem Jankó figyelt fel arra, hogy a járvány végeztével kezdődött meg az igazi tülekedés a járványorvosi kinevezések megszerzéséért.

13 A közegészségügyi-járványügyi helyzetnél árnyaltabb, több elemében újszerű képet festettek az élclapok az orvostársadalomról. Az orvostársadalom és a politikai élet kapcsolatáról a legtöbbet a homeopátia körüli viták visszhangjából tudunk meg. Míg a reformkorban a hasonszenvi gyógymód gyógyászati gyakorlatként jelent meg egyes orvosok működésében s mondhatjuk, módszertani magánügy volt, addig az 1860-as évek elejétől már mintegy szektás csoporttá szerveződve léptek fel a magyarországi homeopaták. Nem tudományos vagy gyógyászati téren, hanem politikai úton 7 BJkó 1872. 8 MD 1872, 184. 9 BM 1872, 186. 10 BJkó 1872. dec. 8, 6. 11 BM 1873, 131 ; 151. 12 BM 1873, 151. 13 BJkó 1873. aug. 10, 4-5.