Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmus-kori befolyása a magyarországi orvoslásra. II. XIV. sz. — 1526

A századot egyébként az egyetem-alapítások hosszú sora jellemzi, amennyiben 1402ben Würzburgban, 1409-ben Lipcsében, 1410-ben Óbudán, 1411-ben St. Andrewsben, 1426-ban Löwenben, 1432-ben Doornikban, 1448-ban Greifswaldban, 1453-ban Glasgowban, 1455-ben Freiburgban, 1460-ban Baselben, 1467-ben Pozsonyban, 1472ben Ingolstadtban, 1473-ban Trierben, 1475-ben Koppenhágában, 1476-ban Mainzban, 1477-ben Tübingenben, Upsalában és Budán, 1494-ben Aberdeenben, 1498-ban Toledóban, 1499-ben Alkala de Henaresben, 1500-ban Valenciában és 1502-ben Wittenbergben keletkeztek felsőoktatási intézmények. Ezek között döntő többségben voltak az északeurópai alapítások a déleurópaiakkal szemben a XIV. századi állapotokhoz viszonyítva.

30 Hazánkban ez idő tájt, Luxemburgi Zsigmond korában Luthomai Márk doktor — olmützi és brünni kanonok — 1426-ban, valamint a sziléziai, glogaui származású Stock János doktor — wroclawi kanonok — 1433—1464 között lehettek a kiemelkedő egyéniségek. Műveltségükről, tanultságukról azonban semmit sem tudunk. Rosenberg Henrik, a későbbi váci kanonok 1402-ben Prágában fejezte be a tanulmányait, de magyarországi működése nem körvonalazott. Párizsban tanult Johannes Boetii de Dacia 1401 — 1425 között és Kun János az 1428-as években. Magyar Oszkár Bécsben volt baccalaureus 1411-ben, Caesar de Ungaria 1414-ben a bécsi egyetemen megkapta a baccalaureusi, majd a magister medicináé fokozatot. Jakab budai gyógyszerész Jeronimus nevű fia szintén Bécsben tanult 1415-ben. Ezzel szemben az 1448-ban Pozsonyban élt Bartlome mester — a szegények gyógyítója — már olasz származású és tanultságú is volt. Bár úgy látszik, hogy ifjúságunk a német-római császár magyarországi uralkodása alatt inkább az északeurópai egyetemeket látogatta, helyzetük megítélésénél azonban a legnagyobb kérdés a későbbi foglalkozásuk ismeretének hiánya.

31 Egycsapásra megváltozott mindez Mátyás királyunk uralkodása alatt, amikor az olasz orientáció szinte kizárólagossá vált. Egyfelől megsokasodtak a „budai napkirály" udvarában az olasz tanultságú, idegen orvosok. Közülük Ambrogio Griffo, Francesco Sforza milánói herceg orvosa 1464— 1465-ben, Aqttilejai Angelo 1474-ben, Francesco Fontana „medico da Verona" 1475-1478—

ban volt királyi háziorvos. Baptista Conaro (Canano), ferrarai egyetemi előadó 1487—1490 között volt udvari orvosgyógyszerész Beatrix királyné nővérének ajánlatára. Julius Aemilius piacenzai orvos pedig 1486-ban tartózkodott Mátyás király udvarában. Közülük kétségtelenül Giovanni Manardo — aki 1513 — 1518 között működött Magyarországon — a későbbi ferrarai egyetemi tanár emelkedett ki leginkább nemzetközi jelentőségével. Hazánkban olasz ember írta meg az első bonctant 1474-ben, Galeotto Marzio, de még nem eredeti boncolások alapján. Nevezetes Arquati orvos tudományos, irodalmi Hints Elek i. m. 244., 250. Hints állítását mindenben igazolja Pagel: Nicolo Leoniceno (1428 — 1524), Biogr. Lexikon. III. köt. 674. Leoniceno hatással lehetett Paracelsusra is, akinek apja nála tanult. Benedek Istvánnak a 28. sz. jegyz.-ben i. m. alapján. Hints Elek i. m. 251. 30 Hints Elek i. m. 356. Zolnay László: Ünnep... 175. 31 Altmann: Urkunden. II. 53. alapján Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1937. 93. (5. jegyz.) Baradlai János i. m. 65. Hints Elek 307. Regöly-Mérei Gyula: Caesar de Ungaria. Orvosi lexikon. I. köt. 488. Regöly-Mérei Gyula: Bartlome mester, u. o. I. köt. 369.