Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmus-kori befolyása a magyarországi orvoslásra. II. XIV. sz. — 1526

Kérdés azonban, hogy ezek mennyiben gyakoroltak hatást városuk korabeli egészségügyi állapotaira? Például Párizsban 1466-ban ismét pestis pusztított, amelynek során több mint negyvenezer ember halt meg. Majd 1479-ben megismétlődött a pestis hazánkban, sőt 1480-ban Bécsben is felütötte a fejét. Az „angliai izzadási járvány" (sudor anglicans) 1485-ben pusztított Magyarországon, 1486-ban pedig Európa-szerte dühöngött. Később 1495-ben újból előfordult a pestis Magyarországon, ahol ekkor még nem ismerték a szárazföldi vesztegzárat — bár ugyanezt már 1383-ban alkalmazták állatvész megakadályozása céljából a román fejedelemséggel szemben. Ugyanezt emberekre nézve csak Saltzmann János nagyszebeni orvos ajánlotta városának 1510-ben és mint I. Ferdinánd udvari orvosa csak 1553-ban tudta rávenni a királyt a pestis elleni rendeletének kiadására Bécsben.

19 Mindezek ellenére azonban a XV. század derekán jelentős lépéseket tett előre az orvostudomány. Giummateo Ferrari da Grado ferrarai tudós például már 1450 körül felismerte, hogy a petét a női petefészek termeli. Ekkor már tudták azt is, hogy a terhesség a férfi és a nő váladékának összekerülése révén jön létre. Ugyanekkor azonban még Arcolano Giovanni bolognai és paduai egyetemi tanár az izzó vassal való operálás híve volt. Szintén 1450-ben készített viszont orrtükröt, amelyet később Sollingen majd Perét módosítottak. Ebben az időben Ca taniában Branca tűnt ki leginkább orrplasztikai műtétei révén. Bartolomeo Montagnana (kimutatható: 1422—1460) páduai tanár pedig az 1450-es években ópiumot és kámfort adott a fogfájás csillapítására.

20 Ugyanő 1460 előtt „Selectiorum operum in quibus consilia, variique tractatus stb." címen írta meg háromszázötven konzíliumát, amely keresett mű volt a reneszánsz idején. Marsilio Ficino, a firenzei Platon-akadémia vezetője pedig 1453—1499 közt „De vita studiosorum" című munkájában felvetette a vér-transzfuzió gondolatát — megfiatalítás céljából —, amit Boyle csak 1657-ben valósított meg Londonban.

21 Gomez valladolidi tanár 1450 körül orvosi levelek alakjában foglalta össze nézeteit. Grzymala pedig 1454-ben Krakkóban tartotta meg előadásait és írta meg könyvét. Chotkow 1457-ben adta ki „Medicina secreta" című munkáját. Az első orvosi tárgyú nyomtatvány 1453-ban jelent meg Mainzban — Gutenberg könyvnyomtatási módszerének a segítségével — egy érvágási és hashajtási naptár. Rcgensburg városa 1452-ben hivatalosan is megbízta a városi orvosokat (tisztiorvos) a bábák tanításával. Giovanni Arcolano pedig már 1450-ben leírta az első kozóan lásd Arndtnak all. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. Hints Elek i. m. 251., 249., 258. Állításának helyességét megerősíti Bugyi István: Guainerio. Orvosi lexikon. II. köt 560. Hints Elek i. m. 250. 19 Kulcsár Zsuzsanna i. m. 289. Hints Elek i. m. 281. Herczeg Árpád i. m. 616. Hints Elek i. m. 283. 20 Gradóra. vonatkozóan lásd a 17. sz. jegyz.-ben i. m. i. h. Arcolani Giovanni (Arculanus, Ercolani, Herculanus 1412—1427 Bologna. fl460? 1484?) Aug. Hirschnél szerepel Biogr. Lexikon. 1. köt. 184. Hintsnek a Brancára vonatkozó megállapítását megerősíti H. Haeser: Biogr. Lexikon. 1. köt. 557. Pagel berlini prof. pedig B. Montagnanat (1422-1460) említi ugyanott, IV. köt. 270. Hints Elek i. m. 214., 225., 232., 234. 21 Marsilius Ficinus (1433 — 1499) szerepel már G. Jöchernél is Geleh. Lexicon II. rész. 599-600 col. Hints Elek i. m. 242., 243.